Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Központi járás
392 1848-ig a gödöllői uradalomhoz >tiairto®o(tlt. 1781 július 31-én a község nagy resize leégett. 1831-ben a kolera szedte áldozatait. 1848 május 1-én a templom, iskola és papiak, továbbá 170 lakóház a lángok martaléka lett. 1853-íbau ismét 38 ház, 18544>esi 162 lakóház égett le, 1872-ben a fekete hím lőnék 162-en estek áldozatul, A r, ikaüh. templom kínoséi közül említésre méltó két. régi kehely, melyek egyikét 1763-ban Gnas- salkovich herceg, és több templomi ruha, melyekei Mária Terézia ajándékozott az egyháznak. Van a községben 4 pénzintézet, sóik gyári és más ipari Vállalat, melyek hátrább az általános ismertetésinél vannak felsorololva. Van 5 ügyvéd, 7 orvos, számos egyesület, A -lakosság egy része főként kenyérsütéssel foglalkozik. A soroksári kenyér az egész országban 'ismeretes, A Dereshegyen egy rom látható, mely állítólag az Árpádok idejében templom volt, Közelében régi cserépedényeket,, hamv.-vedreket és csontvázáikat találtak. A 9500 lelket számlálóSoroksárpéteri nagyközséggé alakulva a mulit évben ikivált az anyaközségből. A világháborúban bevonult katonák száma: 2600, a hősi halottaké: 280, hadiözvegyeké : 89, hadliárváké: 71. A hősi halottaknak a község főterén monumentális bronz szobrot állítottak, A föl dbirt okneform 'folytán a községi földekből 27 házhelyet osztottak ki. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 16253 lélek. Házak száma: 2487. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 14385 lélek és 2450 ház van. Területe: 8543 kh., melyből a községé 250 kli. Szántó: 5512, rét: 1148, legelő: 397, erdő: 30, szőlő: 588, kert: 36, nádas: 127, terméketlen: 705 kh. Talajviszonya: közepes és gyenge minőségű homok. Termények: főtermény a burgonya, évi átlagtermés: 1200—1500 w., rozs: 20Q w. Vas. áll.: Máv. állomás és Hév. megállók: helyben. Rendszeres autó- buszjárat Soroksár Máv. állomás és Alsónémedi között. Posta, táv., tel., cső. és vál. kér.: helyben. Főszb., Törvsz., Pü. ig., Mezőg. Kamr., Keresk, Kamr., Iparfü., OTI: Budapest. Járásb., Tkv., Adóit., Pü. bizt., Pü. szak.: Pesterzsébet. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 7. Vezető jegvző: Handl Mihály főjegyző. 1898-ihan lépett a közigazgiatás szolgála - fába -Szigetszentmiklóison, mint gyakornok. 1-899—-1900-ig Erzsébet'falváin s._jegyző. 1900 —4902-.ig -helyben s,-jegyző, 1905-ig pénztári ellenőr, 1914-ig aü. jegyző, 1914 óta a község főjegyzője. Hivatali működése alatt a község érdekében tevékeny munkásságot fejtett ki. Aü. jegyző: Géher Gyula. Aljegyzők: Kudrony Gyula Orbán Kálmán, Steiner Ferenc. Számtiszt: Magdics István. Közs, bíró: Schubert Péter. Törv, bíró: Krausz József. Végrehajtók: vitéz Bocskai Sándor, Hajdú Sándor, Szikra Lajos. Állomás főnök: Kovács Jenő főin- téző. Postamester: Pelikán Berta. Középiskoláit és felsőleányisko’láit Szegeden végezte. Postamesteri vizsgát 1895-ben Bpesten ttett. 1910 óta Soroksár postamesternője. 30 év alatt a (soroksári postai forgalmat hatszorosára emelte. Telei ónközpont - nak 26 előfizetője van. Oszkár (fivére vágiiig- küzdötte a háborút és 'az ott szerzett betegségében 1928-ban meghalt. Öccse, dr, öbl Antal rendőrkapitány is a 'harctéren •szolgált. , EGYHÁZAK, ISKOLÁK R. kath. egyház. Esperes-plébános: Kovács Antal pápai kamarás. Kántor: Steiner Mihály. R. kath. polgári iskola. Igazgató: dr. Schmidt Ferenc. Tanárok: Endres Ferenc. Szabó Béla. Áll. elemi iskolák. a) Felsőkörzet. Igazgató: Puska István. Tanítók: Balga Lajosné. Tanítóképzőt a ikassai r. ikath. tanítóképzőben végezte. Oklevelet 1915-ben nyert 1915—18-ig Szécsenben helyettes tanítónő volt. Áll tanítónővé 1919-ben nevezték ki Több helyen tanított, majd 1922-ben Soroksárra nevezték ki. Férje, aki a Weisz Manifcréd-gyárban tisztviselő, végigküzd őt te a háborút, megsebesült. Clementis Ilona.
