Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
161 la, Szőr János. Cséplőgéptulajdonosok: Bartha András, Bene Sándor, Debreceni Sándor, Demeter János 32 HP., Kor- novál József, Macska Mátyás, Vaczó András 4 HP. Máv. Esztergályos: SzőUősy Kálmán. Építési vállalkozó: Török József. Földbirtokosok: Cserek ja István. Iskoláit helyben végezte. Az önálló gazdálkodásit 1903-ban kezdte. 1920 óta kocsmá- fos. 1900—10-ig a MFTR kötelékében működött. Kristály Mihály 26, Kosztén Mihály 32, Nagyházi András 41 kh. Fűszer és vegyeskereskedők: Bartha András, Cseh Erzsébet, Kalmár Sámuel, özv. Klein Árminná, Mikolcs József, Rauchmann Ma- nóné, Vámos István. (I éplakatos: Ben edek István. Hentesek és mészárosok: Budai István, Keczler József, líaáib Gyula. Italmérők, kocsmárosok, vendéglősök: Derker József. 1909 óta önálló vendéglős. 1928-tól helyben lakik és vendéglős. A háborúban 1914-től orosz es olasz fronton harcolt, 1917-ben olasz fogságba esett, honnan 11 hónap után tért haza. Kitüntetése: kisez., kétszer bronz v. é., Károly es. kér. és seb. érem. Csareklya István, Csizmadia János, Légár d József, Liptai Lajos, Ménkő István, Pokol csárda, Török József. Kádár: SzőUősy Lajos. Kosárfonók: Németh István, Surján István. Kéményseprő: Megyeri Gábor. Iskoláit Gyomán végezte, iparát Kalocsán tanulta. Több vidéki városban dolgozott. 1930-tól önálló kéményseprőmester. Tahitót- falu, Szigetmonostor, Pccsmegyer, Dunabog- dány, Kisoroszi és Vísegrád körzetben dolgozik. Kertész: Kun dl Sándor. Kovácsok: Benedek István, Kozma János, Macska János, Burányi István, Weigl Ferenc. Kőmívesek: Oláh Imre, Sül a József, Török József. Lakatos: Benkő József. Malmok: Demeter János gőzmalma. 1922 óta malomtulajdonos és e szakmában 1916 óta dolgozik, azelőtt mint gépész dolgozott, Marosvásárhelyen, Ludason, Dicsőszent- mártonban és Budapesten, A malom modernül felszerelt és 32 HP-s motora van. Testvére, Ferenc a harctéren eltűnt, Albert hősi halált halt. Mész és cementkereskedő: Braun Hugó. Pékek: ifj. Mikolcs István, Vaczó József. Szabók. Férfi szabók: Devecseri István, Tabicska Lajos. Nőiszabó: Menkő Ilona. Szobafestő és mázoló: Horváth István. Temetkezési vállalkozó: Szalay István. Tüzelőanyag kereskedő: Braun H ugó. Tojáskereskedők: Hártó Istvánná, Zabolay Jánosné. A7itéz: v. Szobady János r. k. kántor-tanító. Zöldségkereskedők: özv. Drublioff Arturné, Kálmán Istvánná, Harbó Istvánná, Németh Imréné, Szilágyi György né. ÜRÖM Nagyközség Ősrégi község, melyről már 1137-ben találunk említést. A XIII. század elején a Baracska nemzetség volt itt birtokos. E nemzetség sarja Borán fia Hippolit, miután utódai nem voltak itteni sző’ejét 1212-rw»«- az általa épített baracskai monostornok adományozta, 1367-ben az óbudai apácák birtoka, A török hódoltság alatt elpusztult és a budai szandzsák 1580'—81, évi ad óllajstromában pusztaként szerepel, évi 500 akcse jövedelemmel. Valószínűleg a .szatmári békekötés utáni években telepedett be újra, 1715- ben 16 német, 1720-ban 36 német háztartásit írtak itt össze. Az 1770. évi úrbéri rendezésikor 15a0/s*> másodosU' Ivú úrbér telket vettek fel e helységben. A rám. kath, templom építésének ideje nem állapítható meg, de 1765-ben már fennállott. A plébánia 1821-ben keletkezett. 1781-ig a budai Klára-rendű arácák voltak a helység föl- desunai, de e rend eltörlése után a vallásalap birtokába került. 1800-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta meg, kinek első neje Alexandra Pavlovna hercegnő, I. 11
