Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
162 Páll orosz cár leánya (f 1800 febr. 1-én) itt van eltemetve. Sírja fölé 1802-ben díszes görögkeleti kápolnát építtetett, melyet Sándor cár 1883-ban megújíttatott. 1703-ban és 1730-ban a pestis és 1838-ban kolera pusztította a lakosokat. A község határában lemezkő-, mészkő- és terméskőbányák vannak. Lageräcker (Tábordülö) nevű dűlője onnan veszi elnevezéséit, hogy 1849-ben itt táboroztak a honvédhuszárok és innen indultak a budai vár ostromához. A község a főváros budai részével közvetlenül határos, így .a népnek kereseti lehetősége előnyös. Közvetlen autóbusz közlekedése van Budapesttel Nyaralásra kitűnő hegyi levegője folytán alkalmas, valamint állandó letelepedése is a főváros közelsége folytán. Villanyvilágítással el van látva, A világháborúban bevonult katonák száma 232. a hősi halottaké 63, hadiözvegyeké 29, hadiárváké 38. A hősi halottaknak emléket állítottak. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 1454 lélek. Magyar: 18, német: 1436. R. kath. 1454. Házak száma: 270. Az 1930. évi népszámlálás szerint ti községben 1614 lélek és 301 liáz van. Területe: 954 kh., melyből a községé 33. Szántó: 652, rét: 6, legelő: 189, szőlő: 11, kert: 35, terméketlen: 61. Talajviszonyok: sárga agyagtalaj. Termények: gabona, átlagos termés 8 q, gyümölcs 40 q. Vas. áll.: helyben (2 km). Autóbusz rendszeresen, Pilisboros Jenő — Üröm—Óbuda között, az állomást érinti. Szállás: Lány Henriknél. Posta, Táv. és tel.: helyben. Törv.- sz., Pii. ig., Járb., Mezőg. Kami*., Iparfii., Keresk. Kami*., OTI: Budapest. Adóh., Pii. szak.: Szt- endre. Pü. bizt.: Budafok. Vál. kér.: Pilisvörösvár. Cső.: Csillaghegy. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK. Községi elöljáróság. Tel.: 2. Főjegyző: vitéz Szatmáry Antal. Közig. ^ pályáját 1910-ben kezdte mint jegyzőgyakornok Visegrádon. A jegyzői tanfolyamot 1911—12-ben végezte Budapesten. 1912—13-oam Solymáron, 1913—14-ben Budakalász községben volt aljegyző. 1921. óta főjegyző helyben. Háborúba 1914-ben vonult be, 1915-ben hadifogságba esett, ahonnan 1921-ben tért haza. Nagyezüst v. érem tulajdonosa. .Adóügyi jegyző: Platt Henrik. Középiskoláit Szegedem, a közig, fanfolyamot Győrben végezte, 1921—23-ig Bajódon, 1923-—25-ig Dorogon, 1925. óta pedig mint aljegyző helyben működik. Az Önk. Tűz. Egyl, parancsnoka, levente főoktató stb, A háborúban a 101. gy, e. kötelékében orosz, román, szerb, olasz és francia fronton harcolt. Kitüntetései: kisézüst, bronz v. érem, Károly cs. kér., seb. érem, II. oszt. német vasker. Mint tart. hdgy szerelt le, Közs. bíró: Schilh Mátyás. Törv. bíró: Reitter Károly. Pénztáros: Mager Ferenc. Közgyám: Schieszl József. Áll. elöljáró: Gáli Ferenc i1z. s. tiszt. Postamester: Fodor Vilma. EGYHÁZAK, ISKOLÁK.* R. kath. egyház. Esperes-plébános: Braun Gyula. Középiskoláit és a teológiát Székesfehérváron végezte. Működött Székesfehérváron, Dumabog dányban, Budafokon és 1910-től helyben. 1929-ben lett esperes és> azóta iker. tanfelügyelő. Működése alatt 3 harangot szerzett az egyháznak. A Levente Egyesület elnöke, a Kér. Temetk. Egyl. valamint az iparoskor díszelnöke. R. kath. elemi iskola. Kántortanító: Lányai Tihamér. A tamítóképezdét 1923-ban Kiskunfélegyházán végezte és azóta helyben mint kámfor- tanító működik. Az iparoskor titkára, ia dalkör karnagya, a polgárikor tagja stb, Rokonai közül többen részt vettek a háborúban. Tanítók: Márton János. Középiskoláit és a tanítóképzőt Mármaros- szigeten végezte. Működését Sopron megyében kezdte, 1911, óta helyben a r. kath. iskola tanítója. A Hangya ügyv, elnöke, levente oktató, stb. A háborúban orosz fronton harcolt, megsebesült, utána fogságba esett, honnan 1918-ban szökés útján tért haza. Öccse Ferenc szintén részt vett a háborúban és orosz fogságban volt. Schieszl Imréné. Ovóda. Óvónő: Özv. Schaf fa Gézámé.
