Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
Borbélyok: Kiss József, László Gábor, László Zsigmond, Tóth József. Cipészek és csizmadiák: Ángyási János, Balogh Józsefifj. Horvát Lajos, Kovács László, Pap Sándor, Sándor István. Cséplőgép tulajdonosok: dr. Darányi Kálmán 12 HP. és 1 traktor 16 HP, Kemény István 6 HP, Kemény István 8 HP, Kemény József 8 HP, Nagy István 12 HP, Szabó Lajos 8 HP, valamennyi Hoífherr és Sclirantz gyártmány. Dohánytőzsdék: Cseke Lajos, ifj. Kovács István. Földbirtokosok: dr. Darányi Kálmán 1031 kh, Békás Gábor 25, Baranyai Lajos 28, Juhász László 26, Kemény István 26, Kemény József 25, Kovács János 35, László István 35, ifj. Már fi József 47, Nagy István 31, Szabó János 29, Váinyi József né 28 kh. Fűszer és vegyeskereskedők: Cseke Lajos, Franki Ignác, Hangya, Juhász Jánosné, Vig Sándorné. Gabona és term, kereskedők: Cseke Lajos, Vig Sándorné. Géplakatos: Tóth István. Hentesek és mészárosok: Feiler János, lieidl Lajos. Kocsmárosok, vendéglősök: Bokodi Lajos, Cseke. Lajos, Hangyar Schuster Istvánná, Ványi Gyulámé. Kádár: Sanicz János. Kéményseprő: Gremsptrger Mihály. Kerékgyártó: 17ágii Lajos. Kovácsok: Kecskés Mihály, Végh Benő. Kőműves: Kemény Benő. Lakatos: Tóth István. Pék: Scharte Antal. Szíjgyártó: Vinicei János. Szülésznő: Ujszászi Istvánná. Temetk. vállalkozó: Bucsi Benő. Vitéz: V. Vinicei Lajos vendéglős. ZSÁMBÉK Nagyközség. Már a kelták idejében utakkal rendelkező, lakott hely volt. (Lásd a Nemzeti Múzeumban levő kelta eredetű postakocsit. Az Aynárd nemzetség ősi birtoka, E nemzetség őse Ainordi délfranoiaországi lovag, aki III. Béla király nejével együtt 1186-ban jött be hazánkba és itt megtelepedvén, a mai Zsámbékot nyerte adományul, ahol magának várat épített. E család kihaltával Smaragd comes és testvérei nyerték, akik itt 1258- bam premontrei prépositságot alapítottak, Ke.eszteló Szent János tiszteletére. E prépost- ság temploma a XI vk század közepéből való s egyike hazánk legjelesebb építészeti emlé keinek. 1346-ban a prépositság itteni javaira Miklós nádor határjárást rendelt el. 1401-ben Zsigmond király Atyai Szár János hűtlensége, majd Kükéi János magszakadása következtében, a helység részeit a Mciróthiaknak adományozta, akik még 1467-ben is bírták. Ekkor már kiváltságos hely volt. 1490-ben Corvin János birtokában találjuk. 1475-ben Sixtus pápa a prépostságot a pálosoknak adományozta, mely ellen a premontreiek 1511-ben és 1520-ban ismételten tiltakoztak, 1534-ben a pálosokat még itt találjuk, de Buda várának elfoglalása után (1541) a monostor és a templom elpusztult és csak címében áll még fenn. Ekkor a törökök vették birtokukba a helységet, ahol várat építettek. E vár az egész török uralom alatt fennállott, 1558—59-ben 75 emberből állott a török őrség. 1568- ban a várőrség 151 emberre szaporodott. 1574-ben 56 lovas tanyázott Zsámbékon. 1581-ben a győri és a veszprémi kapitányok merész támadást intéztek Zsámbék ellen, amikor a várat és a templomot is rommá lőtték. A XVII. század első felében ismét a törökök birtokában vám Az 1633—34. évi török kincstári adólajstromokban a török hódoltsághoz tartozó helységeik között szerepéi, de ekkor már annyira elpusztult, hogy csak két adóköteles háza volt. 1661-ben gróf Batthyány, magyar csapatokkal, ismét elfoglalta,, de 1664-ben újból török kézre került. 1686 június 19-én, midőn Buda ostroma kezdetét vette, Bottyán János, az esztergomi huszárok vitéz hadnagya, a Fehérvárról Budának igyekvő török lovas csapatokat e helység határában körülkerítve, csaknem teljesen megsemmisítette. Buda visszafoglalása után a zsámbéki uradalmat sa visszafogl,a,lt várkastélyt gróf Zichy István vette meg; utána Zichy Péter és neje, gróf Bercsényi Júlia örökölték, Ez a kastély jelenleg a Szent Keresztről nevezett apácáké, akiknek itit van a magyarorsz. tartományfő- nöiknőjük, tanítóképzőjük, felsőbbgazd. leányiskolájuk, az ujoncházuk, polgári leányiskolájuk és intennátusuk. Az uradalom a Zichy-családtcl a korona birtokába ment át. 16956
