Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
82 ben a porták kiigazítása alkalmával nem rótták meg adóval. Az 1715. évi összeírás alkalmával a mezővárosok között .szerepel; ekkor 43 háztartásit, 1720-ban 61 magyar, 37 német és 10 tót háztartásit írtaik benne össze. A XIII. századbeli -templomot 1754-ben állították helyre, de az 1763 június 28-ikí földrengés alkalmával ismét megrongálódott. Ez az érdekes és Cs-o-nka magyarország le-gszebb műemléke az o-rsz, bizottság felügyelete alatt áll. Plébániája igen régi és már az 1332—33. évi pápai tized jegyzékben is előfordul. A török hódoltság alatt megszűnt, de 1716-ban ismétlyreállították. A török világban számos zsidó telepedett le Z-sámbékon; számuk a XVIII. században jelentékenyen megszaporodott. 1737-ben 90 izr, vallásé Lakosa volt, tehát egész Pest vármegye területén, Budát és Óbudát kivéve, a -legtöbb. Az imaházuk 1790-ben épült. 1725 január 6-á-n -a helység országos vásárok tartására nyerít engedély. 1739i-ben a pestis-ragálynak 825-en esteik áldozatul. A XIX.. század elejéin már 3513 lakosa vo-lit. Jelenleg d-r, Darányi Kálmá-n államtitkárr.ak van itt nagyobb birtoka, A községben még ma is teljes épségben fennálló ú. n, török kút, a török unalom érdekes emléke. A köz-ségben több kisebb gyár és hengermalom van. A világháborúba bevonult katonák száma: 662, hősi -hallottaké: 131, hadiözvegyeké: 14, hadiárváiké: 20 A főldbirtckreíorm folytán 240 kai. hold földet osztottak ki. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 4323 lélek, ebből magyar: 964, német: 3356, tót: 2, egyéb: 1. R. kath. 4208, ref.: 12, ágii. ev.: 10, izr.: 93. Házak száma: 762. 1930 évi népsz. szerint a lakosság száma 4597, a házak száma: 793. Területe: 5850 kh., ebből szántó: 4612, rét: 297, legelő: 288, szőlő: 260, kert: 48, nádas: 7, egyéb: 338 kh. Talajviszonyok: részben fekete kötött agyagföld, részben sárga agyag. Termények: búza, rozs, árpa, zab, csemegeszőlő, őszibarack, szilva, alma, körte, birsalma, lasponya, dió. Vasútállomás: Herceghalom (8.88 km.) Autórendelés: Morva Bélánál. Szállás: Blalió Ferencnél és Heller Józsefnél. Rendszeres autóbuszjárat Zsámbék Herceghalom v. állomás, Zsámbék-—Páty—Budakeszi—Budapest között és Zsámbék—Tök—Perbál —Tinnyén át Pilisesaba vasútállomásra. Posta, Táv., Cső.: helyben. Trvszk., Járb., Tkv., Pü. ig., Adóh., Ipar- fii., Kér. Kamr., Mezőgazd. Kamr., OTI.: Budapest. Főszb., Vál. kér.: Bia. Pü. bizt., Pü. szak.: Budafok, HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Közs. elöljáróság. Tel.: 1. Vezető jegyző: Farnady Dezső főjegyző. Középiskoláit Késmárkon végezte, érettségit 1893-ban I-glóm, közig, vizsgát 1898-ban Bpeste-n -tett. 1894—98-iig Rákoskeresztúron jegyzőgyak-ornck, 1898—1901-ig Budaörsön aljegyző volt. 1901-ben Bud-ajenőin -körjegyzővé választották meg, 1904 óba ped-i-g Zsám- bé-k főjegyzője. Negyedszázados jegyzői működése alatt a község nagy fejlődésen ment keresztüli. Községházát kibővítette, orvosi lakást és utakat építtetett stb, Önik. Tűzoltó Egy. alapítója, -a Zsámbéki Kaszinó, Járási Jegyzői Egy., Tejszöv. elnöke, -a Pestmegyei Jegyzői Egy. álelnöke, az Orsz. Jegyzői Egy. választmányi tagja, váron, tö-rvh, bízott, tagja stb. „Köztelek“-ben több cikke jelent meg. Ősi -nemesi családból származik. Adóügyi jegyző: Kappenstein János. Középiskoláit az esztergomi Szt. Benedek- rendi főgimnáziumban végezte, érettségit 1910-ben telit. Közig, tanfolyamot 1914-ben Nagybecs,kereken végzett, 1914—48-íg Nyer- gesujfa-lun segédje-gyző, 1918—20-ig Dorogon körjegyző, 1920—23-i'g Piliscsabán segédjegyző, 1923—28-ig Pátyon .aljegyző volt, 1928 óta Zsámbékoin adóügyi jegyző, önik. Tűzoltó Egy. tb. parancsnoka, Nemzeti Munkavédelem helyi csoportjának h, vezetője stb. Közs. írnokok: Kolpaszky Terézia, Platzek Károly. Közs. bíró: Schwanauer Antal. Törv. bíró: Szauter József. Közgyám: Szerencsés István. Pénztáros: Schwanauer György. Forgalmiadóhivatal Főnök: dr. Gyapay József. Középiskoláit 1902-ben a se-1-mecbányai ág. ev, líceumban, egyetemi tanulmányait 1909- ben Kolozsvárott végezte, 1912-ben Bpesten ügyvédi oklevelet szerzett 1912—14-ig Ara- nyosm-aróton önálló ügyvédi gyakorlatot folytatott, 1919i—22-ig saját és bérelt nyitrame- gyei birtokain gazdálkodott. 1929 óta a zsámbéki m, kir. forgalmi adóhiv. főnöke. Gazdálkodással is foglalkozik. Mozgósításkor -a
