Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Központi járás
319 Orónuinn Rezső. Szakmáját beiyben tanulta. 1930 óta ónálló vendéglős. Édesatyja Weisz Manfréd- gyárban mint művezető működik. Fivérei, József és Ferei c részt vették a háborúban, József 1917-ben orosz fogságban meghalt. Höchstem Mihály. 1928 óta önálló vendéglős helyben, előzőleg gazdái kodással foglalkozott, 192ó-ban külföldről hozott burgonyavet óm aggal meghonosította a korai rózsaburgonya termelését. Az Ipartestület tagja. Várhegyi Kása Sándor. 1897-ben telepedett le helyben és lépett a Weisz Man íred-gyár szolgálatába ahonnan 1926-ban minit művezető ment nyugalomba azóta vendéglős helyben, A háborúiban öccse. Dénes hősi halált halt. Knerczer Gáspár. Ősrégi csepeli gazdálkodó-csatádból származik, 1924 óta önálló vendéglős. Több társadalmi egyesület tagja és tevékeny munkásságot fejt ki a köz érdelében Uitz Antal és Ferenc. Anitái a lakatos szakmát, Ferenc a nyomdász szakmát tanulta. Atyjuk alapította mai vendéglőjüket, melyet atyjuk halála óta önállóan vezetnek, Antal közs. képv. test. tag volt. M’ndketten az Ipartestület és az Iparos Körnek tagjai. Özv. Molnár Gy aláné. Üzletét néhai férje alapította 1918-ban. Néhai férje, akit munkája közben 1923-ban ért váratlanul a halál, huzamosabb időn át a közs, képv test. tagja volt. Fiederkirchner A1 hin. Mint gazdálkodó kezdte működését, 1930 óta pedig mint vendéglős működik, A Polgári Kór választm, tagja, a r. kath. egyh. isk olaszékí és a közs. képv. test. tagja. Nagyatyja hosszú időn keresztül a község főbírója volt, édesatyja a község törv, bírája volt. Szarka Károly. 1924 óta vendéglős helyben. A háborúban 1915-tői a 32, gy.-e. kötelékében olasz fron - ton harcolt, majd fogságba esett, ahonnan 1919-ben tért haza. Sógora a harctéren hősi halált halt. Papp József. A Weisz Manifréd-gyár kötelékében működött 24 éven keresztül mint csoport- majd ősztályvezetőlőmester. 1927 óta önálló vendéglős. A szakosztály elnöke, ipartestületi e'öljáró, az Önik. Tűzoltó Egy, elnöke, az .ipar terén szerzett érdemei elismeréséül 1916-ban a poLg. ezüst érdemkereszttel tűntették ki Wégner Lajos. A hentes és mészáros szakmát helyben tanulta, 1928 óta vendéglős. A háborúban az 1. honv. gv.-e. kötelékében orosz és ólasz fronton harcolt, megsebesült és mint 50%-os rokkant szerelt, le. Kitüntetése: bronz v, é., Károly cs, kér. Zborovjóin Ferenc. Szakmáját Eperjesen tanulta Dolgozott Budapesten, Eperjesen, Bártfán. 1924 óta önálló vendéglős helyben. Az Ipar! estül et és a Vendéglősök Orsz, Egy. tagja. Bársony Bálint, Elszasszer Ferenc, Filipp Sámuel, tieid György, Fultúrháiz. Löké József, Meszmer Imre, Munkásotthon, Művezető Otthon, Fiederkirchner József. Vésnök: Barabás Károly. Villany szerelők: Bachil József. Szakmáját Jászberényben tanulta. Mut segéd Bonyhádón és Budapesten dolgozott. 1920—26-i;g helyben mint a Budapest—vidéki Vili. Rit. megbízottja telepedett le és teljesített szolgálatot. 1926 óta önálló villanyszerelő. A háborúban szerb, orosz és olasz fronton aroolt, 1918-ban olasz fogságba esett, ahonnan 1919rben tért haza. Az Ipartestület, Iparoskor, Polgárikor tagja. Tatay Károly. Iparát Budapesten tanulta, 1924 óta ped g helyben önálló villanyszer élő. Az Ipartestület és Iparoskor tagija. A háborúban 1914- től az 1. honv. gy.-e. kötelékében orosz fronton harcolt, fogságba esett, hol 46 hónapot töltött. Füredi Endre. Vitézek: v. Fedd Lajos, v. Bölcsei Mátyás, v. Cser Péter Fád, v. Drótos József, V. Farkas Ernő, v. Fűző András, v. Gönczy János, v. Hegedűs .Iános, v. Holnapi Benő, v. Kelemen Viktor, v. Koppány Ferenc, v. Major Adóm, v. Márkus György, v. Mátrai Kálmán, v. Megyés Lőrinc, v. Molnár Ákos, v. Orr Sándor, v. Pé- terffi Flórián, v. Slírányi Péter, v. Szentgyörgyi János, v. Szigeti Ferenc, v. Térmegi István, v. Vt- sávölgyi György.
