Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Központi járás
DUNAHARASZTI — Nagyközség. — E község már a -rómaiak idejében lakott hely volt, Mansigilius történetíró a rómaiak Trcmsaquincum városát helyezi ide. Az -ujaibb kutatások .-zeinimit a IV. században a határok védelmiével megbízóit légióknak egy táborhelye volt itt, melyet Contra- aquincum-nak is nevezitek. E táborhely Diocletian császárnak 293-ban kiadott ren-deleté- ue épült és a IV, század végéig állott fenn, 1270-ben V. István Taksony faluval és Rá da pusztával együtt, melyeket azelőtt Löránd bírt, a margitszigeti apácáknak adományozta. 1305-ben már minit községiről emlékeznek meg róla az oklevelek, A XIV. században az Imregi család birtokába került; e család magvaszaikadtáva1 1453-ban a helység felét a Gecseiek nyerik adományul. 1482-ben Gecsei Esthre Kálmán a helység felét Nagylucsei Orbán győri püspöknek adta el, A török hódoltság alatt elpusztult. 1699-ben az elhagyoitt és lakatlan helyek ,között szerepel. 1694-bem kezdet ismét benépesülni, midőn Ráday Gáspár volt a birtokosa, 1695-ben 1 b portával rótták meg. 17Öl-ben Koroncsay János és Battik Péter bírták. Közvetlenül a szatmári békekötés után németek telepedtek le a helységbe. 1737-ben már német lakosai voltak és ekkor a báró Laliért-család birtoka volt. A Laffert-család 1864-ig -volt itt birtokos. Ekkor a birtokot Földváry Móric vette meg s ez most mintegy 1800 házheily-parcellára van felosztva. A helységben levő kastélyt a báró Lafifert-család építette. A község eddigi neve egyszerűen csiák Haraszti volt. Itt is sok a nyaraló és csinos úriilak. A községben számos ipari és gyári vállalat van. Fejlett társadalmi életre vall a sok társadalmi és .sportegyesület, Nyáron nyüzsgő élei uralkodik. Az állandó nyaralók és kirándulók tömegei lepik el a Dunapartot, hol hatalmas strandfürdő van. A világháborúban bevonult katonáik száma: 1112., a hősi halottaké: 138, a hadiözvegyeké: 41, a hadiárváké: 32, A hősi halottaknak emléket állítottak fel. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakossáy az 1920. népsz. szerint: 8400 lélek. Magyar: 4400, német: 400. Róm. kath.: 7100, ref.: 900, ágii. ev.: 300, izr.: 100. Házak száma: 1600. Az 1930. népszámlálás szerint ;i községben 8156 lélek és 1716 ház van. Területe: 5027 kh., melyből a községé: 447. Szántó: 2890, rét: 647, legelő: 209, erdő: 194, szőlő: 439, kert: 36, nádas: 124, terméketlen: 486. Talajviszonyok: homokos. Vas. áll.: M. á. V. és Hév. helyben. Szállás: Werb Gáspár és Forst- ner Jánosné vendéglőjében. Posta, Táv., Tel., Cső., Pü. szak.: helyben. Törvsz., Főszb., Pü. ig., Mezőg. Kamr,, Iparfü., Keresk. Kamr., O. T. I.: Bpest. Járásb., Adóh., Tkv., Pü. bizt.: Pesterzsébet. Vál. kér.: Soroksár. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 4. Vezető jegyző: Földváry Aurél főjegyző. Középiskoláit és a közig tanfolyamét Pécsett végezte. Kiskőrösön aljegyző Hajóson aű. jegyző volt, 1928 óta a község főjegyzője. Az OKH felügy. biz, elnöke, a Nemzeti Kaszinó és Temetik, Egy.1. válaszitm, tagja. A háborúban a 19. honv. gy. e, köte- lliélkében az icroszi fronton harcolt, 1916-ban megsebesült. Mint t. főhadnagy szerelt le. Kitüntetése: Sign.-Laud., kis ez,, bronz v. é. Károly os. kér. Adóügyi jegyző: Tompa Lajos. Közig, aljegyző: Biebr Tivadar. Közs. bíró: Havasi András. A kovácsmesterséget helyben tanúi ta. 1909. óta van önálló műhelye, 1928. óta az Ipart, elnöke, 1930-ban választották közs. bírónak. Háborúban a 32. gy. e. kötelékében 18 hónapig harcolt az orosz fronton, majd a repülőosziagn-ál teljesített szolgálatot. Törv. bíró: Weisinger Jakab. Pénztáros: Gerstenbrein György. Közgyám: Kalteneker Lőrinc. Iskoláit helyben végezte. 1906 óta önálló gazdálkodó. 1929-től közgyám., közs. képv. test tag. Békéiben 1900—1902-ig a 32 gy. e. szolgált mint őr-vezető. Közs. írnokok: Bőtzer Lenke, Ruprecht Ferenc, Tamássy György, Támedly József né Vecsei András. Máv. áll. főnök: Leránt Ferenc elöljáró. Hév. áll. főnök: Kern György főintéző. Postamester: Kassics Bertha.
