Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
132 BETÜSOROS CÍMTÁR. Asztalosok: Haber Sebő, Metzger Márton. Ácsok: Marlók Ádám, Osztheimer. József, Osztheimer Mihály. Bognárok: Boósz Antal, Hermann József. Borbélyok: Osztheimer József, Ric- holm József, Reicht Ferenc. Bor, sör és szeszkereskedő: Rádler Tamás. Cipőkereskedő: Rozmann Ferenc. Cipészek: Baimann Pál, Botzheim Lipót, Mariok Mihály, iff. Márton Ferenc, Rozmann Ferenc, Vogel József, Wentzel Tamás. Cséplőgép tulajdonosok: Gábeli János, Thaller István. Cukrász és cukorkakereskedő: özv. Widmár Istvánná. Divatárúkereskedők: Brandhuber János, Keszler Mihály, Pacsnik István, Türk Nándor. Dohánytőzsdések: Hangya szövetk. Marlók József. Földbirtokosok: gróf Karát sonyi Jenőné, 680 kh. Főintéző: Koller Ferenc. Thaller István 22 kh. birtokán 18% óita önállóan gazdálkodik, Cséplőgéptulajdonos. Közs, képv. testület vírilis tagja, 6 éven át esküdt, 1921— 27-ig pedig a község bírája volt, Iskolaszéknek, amelynek 3 éven át elnöke volt, tagja stb. Háború alatt a montenegrói fronton szolgált, Gábeli János 25, Volt úrbéresek 191, Budapestvidéki Kőszénbánya Rt. 27 kh. Fűszer és vegyeskereskedők: Marlak Péter. 12 éven át a Bpestvidéki Kőszénbánya Rt, szolgálatában állott. 1909 óta önálló gazdálkodó és 1911 óta fűszer- és vegyeskereskedő, 20 éve tagja a közs, képv, testületnek, kath, egyháztanács tagja stb. Mozgósításkor a 32. tábori tüzérekhez vonult be, súlyosam megsebesült, 25%-os rokkant lett. Stocker György. 1911. óta önálló gazda, 1927-ben pedig fűszer- é'S vegyeskereskedést nyitott. Róna. kath, egyházközség tanácstagja stb. Háború alatt az 1. honv. lovastűzérezred kötelékében 5 hónapon át orosz fronton harcolt, majd betegsége miatt felmentették. Gábeli István, Gábeli Jakab, Hangya Szöv., Mirk József, Schraum Gertrud. Hentesek és mészárosok: Metzger István, Pitz József, Schuck József. Italmérők, kocsmárosok vendéglősök: id. Gábeli József. Ifjú éveiben atyja gazdaságában és kocsmájában segédkezett. 1920. óta önálló gazdálkodó és 1922-ben átvette atyja kocsmáját, amelyet 1885-ben alapítottak, Közs, képv. testület viril is tagja, róm, kath. egyházközség tanácstagja stb. Háború alatt az 1. honvéd gyalogezred kötelékében 12 hónapon át orosz és olasz frontokon harcolt, megsebesült. 1916-ban olasz fogságba esett, ahol 39 hónapot töltött. Kitüntetései; kisezüst vit. érem, Károly 'cs. iker, és seb. érem. Stocker Ádám. 1924-ben szabadul fel, utána atyja vendéglőjében segédkezett, amelyet 1924-ben teljesen átvett, A vendéglőt atyja 1904-ben alapította. Közs. képv. testület virilis tagja, a Levente Egyesület egyik alapítója stb. 1918-ban az 1. honv. egy. ezredhez vonult be, 6 hónapon át olasz fronton harcolt. István bátyja olasz fronton hősi halált halt. Iff. Gábeli József, Gábeli János, Mariok Márton. Kovácsok: Kiinger Lőrinc, Pendert György. Kőművesek: Fresch Antal, Rádler Tamás. Pékek: Gábeli Jakab, Marlók János id. Marlók János, Stocker János. Szabó. Férfiszabó: Türk Nándor. PILISSZENTKERESZT Kisközség. Körjegyzői székhelye: Pilisszántó. Már a XIII. században gyakran említik, a pilisi ciszlecita-rendü apátság birtokaként. Az apátságot III. Béla király 1184-ben alapította s kiváltságait és birtokait a tatárjárás után., 1254-ben, IV, Béla király is megerősítette. A pálosoknak itteni monostora a XIII, század közepém keletkezett. Első ízben 1297-ben említik perjelét. A rendház a mohácsi vész után pusztult el. 1526—29-ben azonban még fennállott, mert János pilisi apát is e monostorban talált menedéket, miután az apátságot a törökök elpusztították.
