Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
133 A török hódoltság megszűntével a pesti pálosok lettek a helység földesurai. 1770-ben az űrbéli rendezésikor, miikor 5 20/i? úrbér teliket írtak itt össze, a pálosak pesti rend- háza szerepel a helység iföldésurakánit. A pálos-rend feloszlatása után a helységet a pilismaróti vallásalapítványi uradalomhoz csatolták. A róm.kath. templom 1766-bam épült. 1848-ig a vallás alap volt a helység földesura és jelenleg is a valfásalapítvány a legnagyobb birtokos. A róm. kath. plébániát 1800-ban alapították. A községben 1867-ben nagy tűzvész pusztított, A határban a föntemlített kolostor csekély maradványai ma is láthatók; a kövek nagy részét a lakosság elhordta építési célokra. A helység természeti nevezetességei még az Ördögbarlang, Zsíványbarlang, Kapuszikla, Klastromf orrás, Háromforrás és Szentkút. A helység határában van a „Dobogókő" hol a Magyar Turista Egyesületnek van nagyobb szabású menedákháza vendéglővel. (Telefon: 3.) A világháborúba bevonult katonák száma 121, a hősi halottaké: 28, hadiözvegyeké 11, hadiárváké 6. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 1212 lélek. Magyar: 50, német: 1162, R, kath.: 1204, ágh. ev.: 2, izr.: 6. Az 1930. évi népszámlálás szerint lakosság: 1329 lélek, házak száma: 240. Területe: 2990 kli., melyből a községé 63 kh. Szántó: 452, rét: 16, legelő: 332, erdő: 2055, szőlő: 1, terméketlen: 80. Erdőbirtok: a kir. közalapítvány tulajdona 1838 kh. Talajviszonyok: agyagos. Termények: rozs, árpa, tengeri, valamint gyümölcsök. Vas. áll.: Pilisvörösvár (9.4 km.) Posta, Tv., Tel., Cső.: Pilisszántó. Törvsz., Pü. ig., Mezőg. Kamr., Iparfii., Keresk Kamr., ÜTI, Pü. szak.: Budapest. Főszb.: Pomáz. Járb., Adóit., Tkv.: Szentendre. \ ál. kér.: Pilisvörösvár. Pü. bizt. Budafok. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK. Közs. elöljáróság. Tel.: 1. Körjegyző: Pilisszántó. Közs. bíró: Székely József. Közs. képv. testület választott tagja és 1920. óta a község bírája. A Levente Egyl. felügyelő bizottságának, a Hangya Szöv. igazgatóságának stb. tagja. Háború alatt 1914—18-íg a 12. nehéz tűzérezred kötelékében orosz és olasz frontokon harcolt. Kitüntetései: kétszer bronz vit., Károly cs. iker. stb. Törvénybíró: Glück István. 7 éven át első esküdt volt, 3 év óta pedig a község törvénybírája. Háború alatt 1915— 18-ig a 26. vadászezred kötelékében orosz és olasz frontokon harcolt. Közgyám: Bakai Mihály. 9 év óta a község közgyámja, a Hangya Szöv. pénztárosa, az úrbéresek jegyzője stb. Háború egész ideje alatt az 5. honv. lovashadosztály kötelékében a fronton harcolt. Kitüntetései: bronz viit. érem, Károly cs. kér., seb, érem, stb. EGYHÁZAK, ISKOLÁK. R. kath. egyház. Plébános: Mátray Pere ne. Kántor: id. Janda Győző ny. igazg. tanító. Tanulmányait 1885-ben Modoron végezte, 41 évi szolgálat után mint igazgató-tanító nyugalomba vonult. Mint kántor jelenleg is működik. Áll. elemi iskola. Igazgató: Bart ha Hóhért. Tanítók: ifj. Janda Győző. Tanítóképzőt 1917-ben Stubnyafürdön végezte. 1919. óta a pilisszenikereszti áll. el. iskola tanítója, Levente Egylet fő oktat ója, •az Önk. Tűzoltó Egylet alapítója és parancsnoka, az iskolánkívüli népművelődés előadója stb. Háború alatt 1917—18-ig az albán fronton szolgált. Jenő bátyja tart. hadnagy orosz fronton hősi halált halt. Jacsó Irén, Ölbey Irén. Áll. Ovóda. Óvónők: ifj. Janda Győ- zőné. 19€5 óta működik a népművelés torén. Mint óvónő kb, 110 főnyi gyermeket nevel. EGYESÜLETEK, SZÖVETKEZETEK. Levente Egyesület. Főoktató: ifj. Janda Győző. Oktató: Szeifert Márton gazdálkodó. Községi elöljáróság tagja, — esküdt. 125 levente oktatója. Háború alatt 1916—19-ig az 1. honv. gy. ezredben szolgált, 6 hónapon át a fronton küzdött. Három unokatestvére a háborúban hősi halált halt.
