Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Biai járás

117 Kádárok: Horváth József, Sza- szovszky József„ Kertészek: Gärtner Hermann, Gärt- Ferenc, Gärtner János. Kocsmárosok és vendéglősök: Knáb Ferenc. Nagyatyja által alapított üzletét 192(bban vette át és azóta önállóan vezeti. Kitanult fodrászmester. A közs. képv. test. vírilis tagja. A háborúban 1914-től a 32, gy.-e. köte­lékében orosz és "olasz fronton harcolt. 1915- ben orosz fogságba esett. Iá. Lesinszky Andrásné. 50 éves üzletét 1908-ban vette át. Első férje, Láng Ferenc, a háborúban több fron­ton harcolt, majd a háborúban szerzett be­tegségében halt el. Özv. Hippel Antalné. 1921-ben alapította üzletét saját házában. Leánya, Láng Antalné özv. édesanyjának üzletében segédkezik, férje gazdálkodó. Ifi. Spáth János. Édesatyja által, 1891-ben alapított üzletét 1927-ben vette át és azt azóta önállóan ve­zeti. A közs. kápv. test. virilis tagja. A há­borúban orosz frontom és Albániában össze­sen 25 hónapig harcolt, majd maláriát ka­pott és mint szakaszvezelő szerelt le. A nemzeti hadseregben is teljesített katonai szolgálatot. Fivére, András az olasz fronton hősi halált halt. Delacüsse József, özv. Fábián Mi­hály né, Knáb József, ifj. Le- schinszky András, Ott András, özv. Ott Jánosné, Vogl Gáspár, Kosárfonó: Zeller János. Kovácsok: Elter András, Kopf Rezső, Hippel András. Kőfaragó Flechenstein Márton. Iparát édesatyjánál tanulta, valamint se- gédi éveit is nála töltötte. 25 évig volt köz­ségi pénztáros. A Temetik. Egyl, elnöke és alapító tagja, Hitelszöv. pénztáros 18 éve. Kőművesek: Májén József, Bittin- yer Gyula, Schneider János, Straubing er Antal, Vogl Ferenc. Lakatos: Schuster Ferenc. Marhakereskedő: Bonifert János. Mézeskalácsos: Schuster Károly, Vogt József. Mozgóképszínház. Tulajd.: a köz­ség. Művirágkészítő: özv. Légrády Gyű­lő né. Pékek: Láng Ignác. Iparát Nagymaroson tanulta. Péküzletét 1905-ben saját házában alapította, és azóta mint önálló pékmester mükodiik. Községi es­küdt. A háborúban 1915—18-ig katonai szol­gálatot 1 te j esített. Balogh István, Gizella Péter, Herr Mihály, Ritzt István, Rippel Sebő. Szabók. Férfiszabók: Bonifert Mi­hály, Dubinszky János, Griiff Jó­zsef, Ott Jakab, Rippel Alfonz András, Hitting er János, Schrott Jakab, Weidner János. Női sza­bók: Bonifert Györgyné, Fischer Erzsébet, Herold Anna, Knáb Mária, Ott Jakabné, Scwartz An­talné, Zeller Ferenc né. Szikvízgyárosok: Knab Márton, Zeller János. Szobafestő és mázoló: Vogl János. Sziies: Schleicher Jakab. Takácsok: Elter Móric, Herr Mi­hály. Temetkezési vállalkozó: Hoch Mi­hály. Yaskereskedő: Vizág János. iskoláinak elvégzése után a vaskereskedői srakmát tanulta 1911 óta önálló vaskereske­dő. Mint segéd Tatatcvároson és Bpesten dol­gozott. Egyházi tanácstag volt 6 évig, községi pénztáros 6 évig és esküdt 3 évig, A levente egyl. alelnöike, Kaszinó pénztárosa stb. A há­borúban orosz fronton harcolt, kétszer se­besült. Villanyszerelő: De mami Gyula. Vitéz: r. Kamarás József bánya­munkás. Zene- és énektanár: Fagy Dénes. KISOROSZI Nagyközség. Szentendre szigeten fekvő színmagyar község. A Rosd nemzetség ősi birtoka volt. A hagyomány szerint Káilmán király uralkodása alatt Oroszországból 'belköltözött, jövevények szállották meg e helyet, akiktől a helység a nevét vette. Lakosai az egész középkorom át számos kiváltságot nyertek, I. Lajos, Zsigmond, II. Ulászló és II. Mátyás királyoktól, melyeket II. Mátyás, III. Ferdinánd és I. Livót is megerősítettek. Buda elfoglalása után ez a helység :s behódolt a töröknek. 1559-ben budai livához tartozott, 28 adóköteles ház-

Next

/
Oldalképek
Tartalom