Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
zal. Az 1633—34. évi török kincstári adólajstromokban a visegrádi mahije községei között szerepel, 4 adóköteles házzal, A török hódoltság után a kamara igazgatása alá került. 1688-ban Lipót a helység lakosait összes kiváltságaikban megerősítette, 1692-ben pedig felmentette őket a katonatartáis kötelezettsége alól. Az 1715—20. évi összeírásokban nemes helységként szerepel. 1715-ben 11 adóköteles háztartását vették fel az összeírásba. 1700-ban Lipót király gráf Kontzia Volkardnak adományozta, kinek magvaszakadtával gróf Stah- remberg Tamás nyerte adományul. Az új földesuraik mindenképpen arra törekedtek, hogy a helység lakosait földesúri hatóságuk alá hajtsák, noha az 1715. évi 34. t.-c. is hangsúlyozta, hogy e helység lakosai a kamara igazgatása alatt, mindenkor mint kiváltságokkal felruházott szabadok élitek. A lakosok is ellene szegültek e törekvéseknek és a küzdelem a XVIII, századon fii szinte szakadatlanul tartott. A XVIII. század közepén a helység ismét a kamara igazgatása alá került, majd 1790-ben gróf Keglevich Károly örököseire szállott zálogképen. Később a visegrádi koronauradalomhoz csatolták. Az itteni róm. kath, templom 1719-ben, a református 1803-ban épült. A község a török hódoltság szün- tével N óg r á d meg y éhez csatoltad ott, csak 1886-ban adták vissza Pestmegyének. Lakói nagy- részben szegények, a villany bevezetését tervezik. A világháborúban bevonult katonák száma:'47, hősi halottaké: 28, hadiözvegyeké: 10, hadi árváké: 6. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 1401 lélek, színmagyar. R. kath.: 800, ref.: 600. Házak száma: 240. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 1053 lélek és 240 ház van. Területe: 1925 kit., melyből a községé: 23. Szántó: 942, rét: 126, legelő: 345, erdő: 5, szőlő: 47, kert: 76, egyél): 364. Talajviszonyok: homokos. Termények: gabonaneműek és gyümölcs. Vas. áll.: Kismaros. Hajóáll.: helyben. Posta: helyben. Táv., Tel.: Duna- bogclány. Törvsz., Pii. ig., Mezőg. Kamr., Iparfü. Keresk. Kamr., OTI: Bpest. Fősz!)., Vál. kér.: Pomáz. Járási)., Adóh., Tkv., Pii. szak.: Szentendre. Oső: Tahitót- falu. Pii. bizt.: Budafok. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK. Községi elöljáróság. Tel. Dunabog- dány 6. Közs. főjegyző: Illés István. Reáliskolai érettségit Kassán tett, a jegyzői tamifolyamot pedig 1914-ben Szombathelyem végezte. Pomázon volt s. jegyző, majd Solymárra került. 1921. óiba pedig Kisoroszi község főjegyzője. Levente Egy. elnöke stb. Községi tisztviselő: Fodor Domokos.- Községi bíró: Szaitz József. Törv. bíró: G. Borda István. Közgyám: Varga István. Közs. pénzt.: Orbán Rudolf pékmester és szatócs. 1913-ban Tahitótfalun szabadult fel, mint segéd Bpesten dolgozott. 1920 óta önálló pékmester 1926-ban pedig szatócs üzletet is nyitott, Községi pénztáros. Háború alatt 1916— 18-ig a 32. gy, ezredben szolgált. Postaügynökség vezetője: Fodor Domokos. EGYHÁZAK, ISKOLÁK. R. kaht. Egyház. Plébános: Prágay József. Ref. Egyház. Lelkész: Kovács Géza. R. kath. elemi iskola. Tanítók: Ladikom * Pa nfalatt Vilma, Námer Károly. Ref. elemi iskola. Tanító: Zsánli Gyula, EGYESÜLETEK, SZÖVETKEZETEK. Levente Egyesület. Elnök: Prágay József. Oktató: Fodor Domokos. önk. Tűzoltó Egyesület. Par.-nok: Greff János. Polgári Lövész Egyesület. Elnök: Prágay József. Faluszövetség fiók Elnök..: Prágay József. NYUGDÍJASOK. Tolnay Rezső. Aradon született. Fehértemplomban a középiskolát, Fiúméban a kereskedelmi tenge- részisíkolát végezte. A kereskedelmi tenge- részeittői az M. Kír. Selyemtenyésztéshez ment és mint szekszárdi iker. felügyelő működött, A háborúban a haditengerészetnél szolgált és minit szakaszparancsnok szerelt le. Kitüntetése: ez. kát, érd. iker., vasker,, Károly cs. kér. szóig. kér. jubileumi iker.
