Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
Asztalosok: Brunner János, Kelemen László, Schmélik József, Puck Sebő. Ácsok: Hüll József, Hüli Kon rád. Bérautótulajdonosok: Kubovits Mihály, Gerley és Gröschl. Bizt. ügynökök: Koller Károly, Grüff József, Kozma nn Lipót, Puck Sebő. Bognárok: Molder József, id. Mini- Jwffer József, Schrimpf János, id. Wittek Antal, ifj. Wittek Antal. Borbélyok: ifj. Brandhuber György, Mejaker József, Schrimpf György, Velicskó Cirill. Cipészek és csizmadiák: Kopeczkt Ferenc. 1925-ben szabadult fel és 1929 óta önálló mester. 1928—29-ben a Nemzeti Hadseregben szolgált Bátyja a harctéren szerzett betegségében halt meg. Thoma György. Csobánka községben szabadult fel, 1919 óta önálló mester. Háborúban 1914-ben orosz fronton harcolt, még ugyanabban az évben orosz fogságba esett, ahonnan 1919- ben tért vissza. Brandhuber József, Kiss Bernát, Spigelberger Márton. Cséplőgéptulajdonosok: Buniczer Rezső 9 HP., Treier Márton 8 HP., Hauser István 4 HP., Minik off er József 5 HP. özv. Minihoff er Jánosné. Dohán ytőzsdések: Majer Jakab, Festőművész: Kemenszky Árpád. Földbirtokosok: gr. Teleki József 1023 kh. dr. Ehleiter István és Magdolna 179, Schwarzmann Seböné örök. 118. Hauser István 26, Leihe p Gyűl óné 23, Minihoff er József 25, Treier Márton 24 kh. Fűszer és vegyeskereskedők: Braun János, Grimm Antal, Kupka Lőrinc né, M (de her József né. Gépkereskedő: és gépügynök: Mi- nihoffer József. Hentesek és mészárosok: Kovács Mihály, Kupka Lőrinc, Uitz József. Italmérők, kocsmárosok, vendéglősök: Brunner János, Hauser János, Kruckenfeiner Mátyás, Ku- bovics Mihály, Kupka Antal, özv Reszt Antalné, özv. Standtner József né, Soós József, Uitz József, Kertészek: Vargha Zoltán, Zatykó Imre. Kerékgyártók: Schrimpf János, Wittek Anted. Kovács: Locher István. Kőművesek: Braun István, Sünön Antal. Órás és ékszerész: Simonyi Ignác. Pékek: Uitz Károly, Schvenk JóSzabók. Férfiszabók: Kiss Béla, Szitu on György. Vitéz: v, Szendrődy Géza m. kir. posta tkptári tisztv. Zöldségkereskedők: Bajtek András- né, Braun Jánosné, Mariok Mártonná, Pfeiffer György, Schuck Jánosné, Ruck Lajosné. DUNABOGDÁNY Nagyközség. A szentendrei Kísdunaág mellett fekszik, hátterében a Pilisi hegyhánc húzódik végig. Régente Esztergom vármegyéhez később, a XIII. század második felében, Pilis vármegyéhez tartozott. 1285-ben a Kösd vagy Rosd nembeli Tahi Herbord fiai Márk és Miklós nemesek IV. László királytól Maros nevű jószágukért nyerik cserébe. 1505 táján még a To/iz-csalái birtokában találjuk. 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott 36 adóköteles házzal. Az 1626—29. években a helység a református hitet követte. A török hódoltság alatt nem pusztult el. A XVIII. század elején népessége "új német telepesekkel szaporodott. A ,róm, kath. plébánia 1721-ben keletkezett; ekkor egy minoritarendű szerzetes volt a helység lelkipásztora, akit gróf Zichy Péter hívott ide, A templom 1724-ben épült fel újból s 1755—61-ben megnagyobbították, 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, 23'“/V egész jobbágy tel eket írtak itt össze. 1721-ben a ref. istentiszte8 BETÜSOROS CÍMTÁR 113
