Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
114 letet eltiltották. 179í)-ben nyerteik újra a reformátusok engedélyt imaház építésére. A mai templom 1802-ben épült. 1806 szeptember 21-ón erős földrengés okozott sok kárt. Az 1831. július 29-én kitört kolera j aránynak október 11-ig 143-an estek áldozatul. Az 1838. évi nagy árvíz 123 házat és 75 istállót döntött romba, 1845-ben nagy tűzvész pusz- ti'tctt i helységben, amikor 75 -ház és a református templom leégett. 1848-ban a -helységben 220 nemzetőrt írtak össze, 1849 június 24-én ismét nagy tűzvész pusztított a helységben mely alkalommal a róm, kath. templom is leégett. 1850 november 14-én és 1865 április 17-én a tűzvész megismétlődött. Az 1876. évi árvíz alkalmával“ az alsó Duma- soron 30 ház került víz alá és egy részük összeomlott. 1880-ban szintén nagy árvíz pusztított és 1883-ban 54 ház égett le. A Duna-parton római hídfő romjai, a Várad-dülő- ben pedig római telep romjai láthatók, honnan római leletek is kerültek felszínre. A Csódihegyen vannak a nevezetes trachit-kőbányák. Lakói magyrészben szegény bányamunkások. A kir. kincstári Korona-uradalomnak van 7575 kh. birtoka.. , A viilághiáboTubain bevonult katonák száma: 526, hősi halottaké: 125, hadiözvegyeké: 42, hadiárváké: 45. A hősi halottaknak emléket állítottak. Az 1919 június 24-iiki ellenforradalmat követő napon a nemzeti lobogó alatt Bpest felé haladó hajóra a vörösek tüzeltek, mely alkalommal a hajón utazó özv. Elség Ferenené 66 éves itteni lakos -fejlövést kapott és nyomban meghalt ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 3240 Jelek. Magyar: 560, német: 2677, egyéb: 3. R. kath.: 3077, ref.: 156, ágh. ev.: 7. Házak száma: 530. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 3095 lélek és 556 Jiáz van. Területe: 4431 kh, melyből a községé 48 kh. Szántó: 1357, rét: 170, legelő: 383, erdő: 1779, szőlő: 222, kert: 80, terméketlen: 439 kh. Erdőbirtok: 1450 kh. a kincstári koronauradalom tulajdona, a visegrádi m. kir. erdőhivatal kezelésében. Tel.: Visegrád 5. 270 kh. a volt telkes jobbágyok és zsellérek tulajdona. Talaviszonya: kötött talaj. Termények: búza, átl. 7 q, és gyümölcsök. Vas. áll.: Nagymaros. (7 km.) és Szentendre (15. km.) Hajóáll.: helyben. Autóbuszjárat két órán- kint rendszeres, Szentendre—Du- nabogdány—Gizellatelep—Rákosi üdülő között. Posta, táv., tel.: helyben. Főszb., Váj. kér.: Pomáz. Törvsz., Pii. ig., Mezőg. Kamr., Iparfii., Ke- resk. Kamr., OTI: Bpest. Járb., Adóhv., Tkv., Pii. szak: Szentendre. Pü. bizt.: Budafok. Cső.: Visegrád. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 5. Vezető jegyző: Gromon József. Középiskoláit és -a közig, tamfolyamot Budapesten végezte. Működését Rakasdon, Üllőn kezdte, 1909—13-ig Budaikalászon mint s -jegyző, 1913—16-ig pedig • Pilis-szentlász- lón működött. 1916 óta helyben főjegyző. Az OKH elnöke. Aljegyző: Unger Pál. Irodatiszt: Tomcsányi Károly. Közs. bíró: ifj. Spáth András. Iskoláinak elvégzése után -szüleinek birtokán gazdálkodott, 1925 óta önállóan gazdálkodik 10 kh. földjén. 1930 óta a község bírája, A kö-z-birtokosság elnöke, az Iskolaszék tagja stb. A háborúban 1916—17-ig katonai szolgálatot teljesített, Törv. bíró: ifj. Láng József. Pénztáros: Kuffári János. 1900-ban kezdte az önálló -gazdálkodást és jelenleg 11 kh. szőlején gazdálkodik. Két fia. József ás János resztvettek -a háborúban, szerb, orosz és -olasz fronton harcoltak, József megsebesült. Közgyám: Elter Ferenc. Iskoláit helyben végezte. 1919-ben kezdte az önálló gazdálkodást 5 kh. földjén, A háborúban 1914—18-ig katonai szolgálatot teljesített. Postamester: Tóth Sándorné. MFTR. Főnökség. Tel.: 4. Főnök: Schoblocher István. EGYHÁZAK, ISKOLÁK R. kath. egyház. Esperesplébános: dr. Hufnagel János pápai kamarás. R. kath. kántor: Koller Lőrinc. Középiskoláit Bp esten, a tanítóképzőt Esztergo-mb-an végezte. 1925—28 mint s.-kántor Kecskeméten, 1928 óta helyben mint
