Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
71 HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság Körjegyző: Budajenön. Közs. bíró: Lach Antal. Törv. bíró és pénztáros: Máth József. M. Kir, Közalapítványi Erdőhíva- tal. 5000 kh. erdöbirtck kezelője, melyből Bu- dajenő, Telki és Páty községek határában 2665 kh. fekszik. Évenként coa 3800 köbméter tűzifát termel. A hivatal vezetője: Lászlóffy Ernő főerdőmérnök. 1914-ben végezte Selmecbányán az erdő- mérnöiki főiskolát. Első működését a várpalotai katonai kincstár erdőgazdaságában kezdte 19'20-iban, mint erdőmérnök, 1926-ban főmérnök, 1927. óta a telki m. kir. Közalap. Hív, vezetője, 1914-ben bevouult a 4 nyitrai honv. táb, ágyús ezredhez. Harcolt orosz, olasz, román frontokon 36 hónapon ált. Kitüntetései: 3 Signum Laudis, Károly cs. kér. 1918-ban szerelt le, mint tart. főhadnagy. ISKOLÁK R. kath. elemi iskola. Működését 1867-ben kezdte. Az iskola- épület 1887-ben épült. Tanító: Havas Ferenc. A tanítóképzőt 1920-ban végezte Esztergomban, Tanítói működését helyben kezdte. A helyben! Levente Egyesület és Faluszöveit- ség megszervezője, előbbinek főoktatója, utóbbinak elnöke. A budajenői Hitelszövetkezet ügyvezetője és könyvelője. Kereskedő: Fóth Mihály, Stelli Mátyás. Kőmíves: Herb Ferenc. Vitéz: vitéz Fóti János földműves. EGYESÜLETEK, SZÖVETKEZETEK Önk. Tűzoltó Testület. Par.-nok: Havas Ferenc. Levente Egyesület. Főoktató: vitéz Fóti János. Falu-Szövetség: Elnöke: Havas Ferenc. BETÜSOROS CÍMTÁR Asztalos: Stelli János. Cipészek: Ebelle Sebő, Weckermann Lipót. Földbirtokosok: M. kir. Közalapítvány 1206 kh., erdő és szántóföld, melyik! ti 100 kh. szántóföldet Rédly Gyula és Czobor Lajos bérlik, lejár 1938., Báder Mihály 28, Lack Antal 26, Tóth Mihály 50, Steer József^ 28. Italmérő, vendéglős: Payer János. Kereskedő: Tóth Mihály, Stelli Mátyás. Kőmíves: Herb Ferenv. Vitéz: vi Fóth János földm. TINNYE Nagyközség, — Hozzátartozik: Jáiszfalu-p. Bodiz m., Garancsi-csáirdu, Melegvölgy. III. Béla király uralkodása alatt a Délíranciaországból bevándorolt Aynard nemzetség nyerte adományul. 1361-ből Szent Jakab tiszteletére épült templomának emléke maradt fönn. 1367-ben az óbudai. 1477-ben részben a nyúlszigeti apácák, részben Magyar Balázs ) 1472—76) birtokában találjuk. A reformátusok anyaegyháza 1663-ban már fönnállóit, A XVÍI. század végén Miskey István, a zsámhéki vár parancsnoka volt a helység földesura. Utána a Simontsits, Hyross, Csefalvay, Balogh, Koltay, Hegedűs, Uj- falussy, Setét, Sántha és a Huszár családok örökölték. 1715-ben nemes község, 23 adóköteles háztartással. 1720-ban 44 adóköteles magyar háztartással szerepel. 1754, évben Sörich Farkas és Balogh Mátyás vármegyei esküdtek voltak itt birtokosok, de ezenkívül zálogjogon Fribeisz Ferenc is bírt egyes részeket. Midőn Kossuth Lajos politikai nyilvános működését megkezdette, hogy Pest vármegye gyűlésein, mint nemes embernek szólásjoga legyen, Somogyi Antal itteni birtokát vették meg neki. A helység egyik nevezetessége a Kossuth-ház, amelyben Kossuth Lajos 1843—1846-ig lakott. E házat emléktábla jelöli. A róm. kath. plébániát 1788-ban alapították. Temploma Szent Anna tiszteletére épült, 1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával 26 20/s2 úrbértelket vettek itt föl. A tagosítás 1861-ben történt, A község határában sok régi leletet találtak honfoglaláskord, római- é.s árpádkor! és török időkből! régiségekből. A Vásárhelyi család gyűjtötte ezeket össze s az értékes . leleteket magánmúzeumában őrzi. A Kutyahegy alatt 1927-ben hoofoglalásikori sírokra bukkantak. A dűlőnevek közül történeti eredetre mutat a Táltosrétje, Forbárrét és Ráctemető. A közlegelcn egy török vár, az u, n. „Kisvár" emléke maradt fenn, amelynek környékén talált régi leietek annak egykori fennállása mellett tanúskodnak. Határába tartozik a Pilis hegység egy nyúlványa, amelyen kitűnő mészkőbányák vannak és ezek
