Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
72 kihasználására mészégető kemencék. A községhez közel pedig a község és magánosok tulajdonában elsőrendű épületikőbányák vannak, amelyek elősegítik a szilárd és egészséges építkezésit, A községhez tartozik Jászfalupuszta, amely 1848-ig a tinnyeí birtokosoké és az Andrásisy családé volt. Itt egy elpusztult templom romjai voltak láthatók a legutóbbi időkig, E hely közelségében, a vasútállomás körül a Pilis nyúlványa lejtőjén egy új községrész van kialakulóban 300 házhely lett parcellázva és rövid idő alatt 20 ház fel is épült. A Gar a n; s i -c sár da előterében szép fekvésű helyen 6 kát. hold területű kénes forrású tó van, amelyről a csárda is vette a nevét, A község az utóbbi évek alatt szépen fejlődött, aminek egyik fő oka az volt. hogya 4 és fél km. távolságra levő vasútvonallal Piliscsaba állomása autóbuszjárattá! köttetett össze és a dorogi szénbánya á tál villanyvilágítással láttatott el. Körorvosi székhely, gyógyszertárral. Van tej csarnoka, Hangya szövetkezete, Hitelszövetkezete és erős műkedvelő társasága. Népházzal. A világháborúba hadba vonult katonák száma: 250, hősi halottaké: 21, hadiözvegyeké: 12, hadíárváké: 46. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 1335 lélek, ebből magyar: 1269, tót: 2, egyéb: 61. li. kath.: 812, reí.: 415, ágh. ev.: 3, g. kath.: 1., izr.: 104. Házak száma: 290. Az 1930. évi népszámlálás szerint a lakosság: 1399 lélek, házak száma: 317. Területe: 4007 kh., ebből a községé: 83. Szántó: 3114, rét: 192, legelő: 332, erdő: 138, szőlő: 8, kert: 56, nádas: 6, terméketlen: 161. Erdőbirtok: fiatal erdő, többek birtokában. Talajviszonyok: nagyobbrészt agya' gos, kis részben homokos. Termények: búza, árpa, zab és rozs (átl. 8 q.). Gyümölcsösök létesítés alatt. Vasútállomás: Tinnye megállóhely (4 és fél km.) Piliscsaba (4 és^ fél km.). Rendszeres autóbuszjárat Piliscsaba—Zsámbék között. Posta, Táv.: helyben. Törvszk., Járást»., Tkv., Pü. ig., Adóh., Iparfii, Mezőgazd. Kamr., Kér. Kamr., OTT.: Budapest. Főszb., Vál. kér.: Bia. Cső: Klotildliget. Pü. bizt. Pü. szak.: Budafok. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 1. Vezető jegyző: Bíró Gusztáv főjző. 1907—19-ig Sárdon közjegyző void, ahonnan a hüségesikü megte gadása miatt menekülnie ikellett. Utána több helyen mint helyettes működött, 1927-ben pedig Tinnyén főjegyzővé választották meg, a község kulturális ás hazafias mozgalmainak vezére. Községi bíró: Bak Lajos. 1902. óta önálló gazdálkodó. 28 év óta tagja a .község elöljáróságának. 1902—25-ig közs. esküdt volt, 1925-ben pedig a közs furájává választották: meg Kef. egyházközs. presbitere előzőleg 9 éven át gondnoka volt. Hitelszöv. ig. tagja íitb. Háború alatt katonai szolgálatot teljesített. Veje: vitéz Papp Gábor is végigküzd ötté a háborút. Törvénybíró: Tóth Gábor, pénztáros: Valkó István. Közgyám: Juhász Zsigmond. Postamester: Kiss Domokosné. EGYHÁZAK, ISKOLÁK R. kath. egyház. Plébános: Kavz- vinszky József. Középiskoláit Lőcséin, a teológiát a .szepesi püspökség szemináriumában végezte. Pappá szentelték 1889-ben a szepesi egyházmegyében. ahol a megszállásig lelkészkedett. Utána 1925-ig Gániton illetve Pilis, szentlászlón működött. 1925—-28-ig betegsége miatt szabadságon volt, de ez .alatt az idő .alatt is a pesterzsébeti karmelita nővérek házi lelkésze volt, 1928, óta tinnyei plébános. Rőt. egyház. Lelkész: Lázár Sándor. Középiskoláit Nagykőrösöm, a teológiát Budapesten végezte. 1916—21-ig Nagykőrösön, majd Bicskén lelkészkedett. 1922-ben Tiny- nyéne választották meg ref. lelkésszé, Közs. képv. test. tagja. Hitelszövetkezet ügyvezető igazgatója, a Tejszövetkezet ig. elnöke, az áskolámkívüli népművelődés előadója .s:tb. Munkásságának köszönhető a háború alatt elvitt két harang pótlása és az uj iskola és tanítói lakás felépítése Egyházi vonatkozású irodalmi működést fejt ki, Izr. hitközség. Elnök: Alt Gyula. R. kath. elemi iskola. Kántor-tanító: Gombai fenő. Tanítónő: Dombai Jenőné. Ref. elemi iskola. Kántor-tanító: Dér Ambrus. Középiskoláit és a tanítóképzőt Nagykőrösön végezte. Tanítói oklevelet 1909-bem .szerzett, 1908—29eig Bogdásán tanított 1929-ben pedig Tinnyén választották meg ref. ik-taní-
