Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
32 Kiskunhalas Gadó Lajos, ny. máv. isk. igazgató. A képzőt Csáktornyán 1887-ben végezte. Alsódomboson, majd a zimonyi vasúti iskolánál működött, később Szabadkára került. 1921- ben ment nyugdíjba. A Zimonyi Magyar Kör megalapítója és volt elnöke. A Kath. Kör tagja. Gidra Bódog, ny. csendőrtörzsőrmester. Katonai szolgálatra 1910-ben vonult be Brassóba, mely után a csendőrség kötelékébe lépett. A háború alatt mint tábori csendőr szolgált a szerb és orosz harctéren. A koronás vas ér. kér. és az 1912-----13. emlékérem tu lajdonosa. Gyenizse Sándor, ny. máv. m. st. Máv. szolgálatba 1895-ben lépett Halason. Zomborban, Zentán, Igazfalván, Szépligeten, Jánoshalmán, Halason teljesített szolgálatot. 1925-ben ment nyugdíjba. lefkócziHorváth Zsigmond, ny. útbiztos. Előbb 250 holdas tinnyei gazdaságát vezette, 1886-ban lett útmester. 1911-ben Halasra került, 1928-ban vonult nyugdíjba. Atyai és anyai ágról régi nemes család sarja. Ősei előkelő állásokat töltöttek be. Felesége simo- nyi és varsányi Simonyi Margit, kinek egyik őse Simonyi Simon Bem tábornok adjutánsa és életének megmentője volt. Másik őse szintén Simonyi Simon, Mária Terézia gárdistája és udvari tanácsosa volt. Juhász Péter, ny. máv. főkalauz. Békebeli katona idejét 1901—1914-ig szolgálta, utána a Máv. kötelékébe lépett. Újvidéken, Kalocsán, Zimonyban teljesített szolgálatot, 1918-ban Halasra került, 1923-ban neveztetett ki főkalauznak, 1928-ban ment nyugdíjba. A háború alatt tizenöt hónapot szolgált az orosz és olasz harctéren. Súlyos betegsége folytán segédszolgálatra osztották be. A kommiin alatt mint ellenforradalmárt agyon akarták lőni. Felesége mint ápolónő tüntette ki magát. özv. Székely Mórné, máv. intéző özvegye. Férje 1899-ben lépett Máv. szolgálatba, Zágrábban, Halason, Bpest-Ferencváros pályaudvaron teljesített szolgálatot. 1914-ben Vid- rányon volt állomásfőnök, mikor az oroszok mint túszt elfogták. A fogságban szerzett betegségében 1918-ban meghalt. özv. Vozáh József né sz. Rámer Katalin, máv. főintéző özvegye. Férje 1879-ben lépett az Arad—Csanádi vasút kötelékébe. 1890-ben Máv. szolgálatba lépett, Érsekújváron és Bpesten teljesített szolgálatot. 1913-ban nyugalomba vonult és 1915- ben meghalt. Két gyermeke van. özv. Kállay Lajosné sz. Varga Erzsébet, börtönfelügyelő özvegye. Tizenkét.évig Halas város szolgálatában állott, maidba bpesti dolog-kórházban 25 évig mint felügyelő teljesített szolgálatot. 1915-ben halt meg. Lajos fia, mint balassagyarmati jegyző, 1896-ban húnyt el . özv. Keresztury Lajosné sz. Gaál Erzsébet, máv. áll. elölj, özvegye. Férje 18 évi szolgálat után mint Máv. segédtiszt, szolgálatban történt baleset következtében meghalt. Azóta szőllőgazdálkodással foglalkozik. A Prot. Nőszövetség és a Jótékony Nőegylet tagja. Leánya a városnál tisztviselő, fia, Lajos végig küzdötte a háborút, jelenleg a Máv. tisztviselője. özv. dr. Kiss Dezsöné sz. felsőhelbényi korosai Körösi Ludmilla, ny. körorvos nej e. Férje több helyen való körorvoskodás után Halason mint magánorvos, Kecelen mint h. körorvos működött. 1927-ben halt meg. Életében jótékonyságáért közmegbecsülésnek örvendett. Felesége 94 h. birtokot hagyott, melyből hold szőllő. Fia joghallgató. Kocsis Sándor, ny. máv. főkalauz. Máv. szolgálatba 1902-ben lépett Szabadkán. 1919 óta helyben teljesített szolgálatot, ugyanis a szerbek ekkor utasították ki. 1924-ben nyugdíjazták. Háború alatt Máv. szolgálatot teljesített. A koronás vaskereszt tulajdonosa. Kovács Géza, ny. főmozdonyvezető. 1889-ben lépett Máv. szolgálatba. 1911-ben nevezték ki főmozdonyvezetőnek. Bpest, Józsefvárosi pályaudvaron, Rákosi fütőháznál teljesített szolgálatot. 1903-ban helyezték Halasra, 1915-ben ment nyugdíjba. László fia végig küzdötte a háborút, mint zászlós szerelt le. Mátyás-Kovács Gyida, ny.. kir. tanfelügyelő. Középiskoláit helyben, a jogot Kecskeméten és Bpesten végezte. Államtudományi vizsgát 1911-ben tett. Kecskeméten, 19x0-től 1922-ig, azután 1925-ig helyben volt tanfelügyelő, mikor is nyugdíjba helyezték. Ősei 300 évvel ezelőtt költöztek Halasra Szatmár megyéből és a város életében vezetőszerepet játszottak. A család számos tagja küzdött úgy a 48-as szabadságharcban, mint a világháborúban. Kovács Lajos, ny. műszaki segédtiszt. 1889-ben lépett Máv. szolgálatba. 1883-tól 1866-ig Bpesten és Boszniában szolgált a műszaki csapatnál. LJverbászon, Újvidéken, Halason teljesített Áfáv. szolgálatot. 1926-ban ment nyugdíjba. Feleségének 87 hold földje bérbe van adva. Az Úri Kaszinó és a Gazdasági Egyesület, felesége a Prot. Nőszövetség, a M. A. N. Sz. és a Jótékony Nőegylet tagja. Kupecz Elemér, ny. kincstári tiszttartó. Középiskoláit Székesfehérváron végezte 1876-ban. Államszámviteltani, orsz. statisztikai és dohányjövedéki szakvizsgája van. 1889-től 1899-ig a pénzügyminisztériumban számellenőr volt. 1919-ig Kiskúnfélegyházán tiszttartó és
