Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
Kiskunhalas 33 ■ ■dohánybeváltó hiv. főnöke volt. Ekkor költözött Halasra, hol mint nyugdíjas szőllő- és gyümölcs termeléssel foglalkozik. Ödön fia végig küzdötte a háborút, jelenleg tényleges százados. Márkus István, ny. máv. főkalauz. Máv. szolgálatba 1888-ban lépett. Mint katona 1893—94. években szolgált. A vasútnál a Dunaparti és Józsefvárosi pályaudvarokon működött. 1916-ban helyezték Kiskunhalasra, 1919-ben ment nyugdíjba. Nagy K. Imre, ny. városi kézbesítő. A város szolgálatába 1893-ban lépett, előbb fogatos, később mint lovas rendőr a pusztai szolgálatot látta el, majd pusztai kézbesítő lett. 1923-ban nyugdíjba ment, azóta gazdálkodással foglalkozik. A románok vagyonilag érzékenyen megkárosították. Oláh János, ny. máv. segédtiszt. Máv. szolgálatot íielyben teljesített, 1909—- 1929-ig, közben tíz évig Horvátországban szolgált. A háború alatt katonavonatokat vezetett. Háború előtt az 1. honv. gy. ezrednél szolgált. Bátyja hősi halált halt. Rizsány György, ny. máv. s. tiszt. A Pátria Biztosító helyi képviselője. Pályáját 1907-ben kezdte a pénzügyőrségnél. 1909— 1922-ig a Máv.-nál szolgált, nyugdíjazásától kezdve tíz hold birtokán gazdálkodik. Schmidt Dezső, ny. máv. főintéző. 1900-ban lépett Máv. szolgálatba. Sárbogár- ■don, Somogyszobon, Szabadkán, Kiskúnhala- son teljesített szolgálatot. 1916-ban lett főin- .téző, 1922-ben ment nyugdíjba. Unokatestvére, Schmidt Jenő huszártiszt, hősi halált halt. Schrott Dezső, ny. máv. főmozdonyvezető. 1900-ban lépett Máv. szolgálatba, előtte három évig katona volt. Szabadkán és Halason működött, 1917-ben nevezték ki főmozdony- vezetőnek. 1922-ben ment nyugdíjba. Tarján Pompejus, ny. ig. tanító. Középiskoláit és a tanítóképzőt Désen és Kolozsváron végezte 1893-ban. Magyarbogá- ton, Saigon, Leményben, Kackón tanított. 1914 óta helyben működik. 1917-ben nevezték ki igazgatónak. 1922-ben nyugdíjazták. A kath .egyház pénztárnoka. A román megszállás alatt a város érdekében eredményesen munkálkodott. Felesége, kunali Rácz Kornélia, helybeli tanítónő. Öccse hősi halált halt. Siegl Ede, ny. máv. főkalauz. 1899-ben lépett Máv. szolgálatba. Bpesten, Pozsonyban, Párkánynánán, Léván, Rákosrendezőn, Nyugati pályaudvaron működött, 1921- ben az eskü megtagadása miatt Szabadkáról menekülni volt kénytelen. 1924-ben ment nyugdíjba. Háború alatt Máv. szolgálatot teljesített. Szalay Zsigmond, ny. áll. isk. igazgató. Középiskoláit és a képzőt Nagykőrösön végezte 1865-ben .Seregélyesen, Solton, Kiskún- halason tanított, 1889-ben nevezték ki községi, 1907-ben állami igazgatónak. A ref. egyház pénztárnoka, a Casinó volt könyvtárosa, a Gazdasági Bank volt igazgatója és az Önsegélyző Szövetkezet volt könyvelője. Jelenleg a ref. egyháztanácsnak, a gimnázium és polg. leányiskola ig.' tanácsának tagja. Szekér Sándor, ny. ref. lelkész, tanácsbíró. Középiskoláit Halason, a theológiát Debrecenben végezte 1882-ben. Mint lelkész J ászkaraj enőn 33 esztendőn keresztül állott az egyház szolgálatában. Nyugdíjba 1922-ben ment és szülővárosában, Halason telepedett le. 78 h. birtoka bérbe van adva. A ref. egyház presbitere, a ref. gimnázium és polg. leányiskola ig. tanácsának, a Halasi Tkp. stb. tagja. József fia végig küzdötte a háborút. Szilágyi András, ny. Máv. felügyelő. Iskoláit Nagykőrösön és Bpesten végezte, Máv. szolgálatba 1888-ban lépett. Bpesten Túrán, ■ Soltvadkerten és helyben teljesített, ösz- szesen 34 évi szolgálatot. Három gyermeke van. Árpád fiát hazafias magatartásáért a szerbek ki akarták végezni. Szűri László, ny. rendőr felügyelő. 1882-ben lépett a városi rendőrség szolgálatába, rendőrfelügyelőnek 1918-ban nevezték ki. A forradalom és kommün alatt hazafias indokból nem szolgált. 1920-ban ment nyugdíjba. A ref. egyháznál visel tisztséget. László fia sebesülten orosz fogságba esett, hol hat évet töltött. özv. margitai Tóth Istvánná, városi jegyző özvegye. Férje középiskoláit helyben végezve, jegyzői vizsgát tett. 1880-ban lépett a város szolgálatába mint h. jegyző és 1898-ban vonult nyugdíjba. Meghalt 1908-ban a boszniai harcokban szerzett betegsége következtében. Családi neve Fridrich Magda, 2 gyermeke van. Telekesi Török Lajos, ny. isk. igazgató. Tanítói oklevelét 1882-ben Léván szerezve, Péterfalván, Sacán, Turzófalván, Tőkésen, Alsódraskócon, Hátszegen és Bártfán összesen 39 évet működött mint tanító. Nyugdíjba 1925-ben ment. Magyarosítási törekvéséért számos elismerésben volt része. Felesége, Tóth Erzsébet szintén nyugdíjas tanítónő. Gábor fia hősi halált halt. Pulit Péter, ny. áll. isk. ig. tanító. A képzőt Csíksomlyón végezte 1909-ben. Szárazpatakon, Hódmezővásárhelyen és helyben működött mint tanító. 1923-ban neveztetett ki igazgatónak. Nyugdíjba 1929-ben ment. Á Járási Tanítói Körnek elnöke volt. Az iskolagondnokság volt jegyzője. Rajz, slőjd és mezőgazdasági tanfolyamokat végzett. Az ipa- rostanonc iskolánál még ma is tanít. 1916-ban vonult be. A tiszti vizsga letétele után szabadságolták.
