Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
184 Kiskunfélegyháza Kiskúnfélegyházai Egyesült Magyar Malomipar Rt. Igazgató: Goit ein Sándor. Elektromos Áramszolgáltató Rt. Üzemvezető: Nagy Ferenc. Villanymalom Rt. Tulajdonosok: Molnár Imre és Almási Pál. Nyugdíjasok és magánzók. Biró János ny. csendőr törzsőrmester. 1908-tól két évig katonai szolgálatot teljesített, 1910-ben a csendőrség kötelékébe lépett. Szegeden, Kevepaloson, mint őrsvezető szolgált, 8 hónapig a hadtápkörletben, az északi harctéren, mint tábori csendőr teljesített szolgálatot, 1917-ben Brassóba, majd Szászvárra került. A forradalomig a Mosonyi-utcai karhatalomnál szolgált. 1921-ben 50%-os rokkantán, mint törzsőrmestert nyugdíjazták. Jelenleg 18 holdon gazdálkodik. Mihály bátyja hősi halált halt. Borbély József né sz. Baghy Anna. Atyja, Baghy László 1917-ben halt meg, földbirtokos, a Függetlenségi Kör és a Petőfi Dalárda díszelnöke, városi képviselő volt. A város társadalmi és politikai életében nagy szerepet játszott. ózv. Dobos Mátyásné. Férje 1910-ben kezdett 47 holdon gazdálkodni. Hadiszolgálatra 1915-ben vonult be, az orosz harctéren fogságba esett, hol 1918-ban meghalt. A birtok jelenleg bérbe van adva. Mária leánya Bpesten' az Angolkisasszonyok növendéke. Erdei Béla ny. mozdonyvezető. Mint géplakatos szabadult fel, 1893-ban lépett Máv. szolgálatba, 1900-ban mozdonyvezetői vizsgát tett és főbb vonalakon teljesített szolgálatot. 1925-ben nyugdíjazták. Fejes Kálmán ny. városi birtoknyilvántartó. Középiskoláit 1901-ben helyben végezte, még ez évben a város szolgálatába lépett, gyakornok, majd számtiszt lett, 1915-től 1924- ben történt nyugalomba vonulásáig mint birtoknyilvántartó működött. A Kiskunfélegyházi Takarékpénztár felügy. biz. tagja. Gerenday József ny. alezredes és ny. rendőrfőkapitány. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Bpesten végezte, mely után Ráckevén aljegyző, majd vizsgálóbíró lett. Tényleges katonai szolgálatba 1889-ben lépett, előzőleg részt vett a boszniai hadjáratban. 1900-ban mint rokkant százados nyugdíjba ment. 1902-ben helyben rendőrfőkapitány lett. A háború alatt önként jelentkezett szolgálatra, 1919-ben vonult nyugalomba. Gondi Lőrinc ny. csendőrtörzsőrmester. Iskoláit helyben végezte, 1907—1909-ig a mezőhegyesi méntelepnél szolgált, majd a csendőrség kötelékébe lépett, Temes megyében, Cin- kotán, majd a kőbányai gyűjtőfogházban szolgált, 1920-ban Félegyházára helyeztetett át, 1923-ban vonult nyugdíjba, mely után a város szolgálatában előbb a fogyasztási hivatalnál, most pedig mint a szegényház gondnoka teljesít szolgálatot. A háború alatt 8 hónapig harctéri szolgálatot teljesített. Márialaki Győri László ny. állampénztári főtanácsos. Középiskoláit Marosvásárhelyen végezte, 1882-ben lépett állami szolgálatba Segesváron. Óbecsén, Újvidéken, Keszthelyen, Dunaföld- váron való működése után 1906-tól a helybeli adóhivatal vezetője volt. 1918-ban neveztetett ki főtanácsossá, 1924-ben ment nyugdíjba. Társadalmi téren élénk tevékenységet fejtett ki, számos dalárda elnöke, díszelnöke volt, a helyi Polgári Daloskörnek szintén egyik megalapítója, volt elnök és dísztagja, nagy kora dacára működő tagja. Julesz Leó ny. tanító. Középiskoláit Trencsénben, a képzőt Bpesten 1892-ben végezte. Működött Sebeskellemesen, ig. tanító volt, tanítói működést 1897-től 1920-ig fejtett ki, mikor nyugdíjazták. „Sáros vm. népművelése” című könyv, az Eperjesen megjelenő „Kisded nevelés és népoktatás” című lap volt munkatársa, a „Félegyházi Közlöny” munkatársa. ózv. Kovács Lajosné sz. Rátz Paula. Férje az állatorvosi főiskolát Bpesten végezte, mint katonai állatorvos Temesváron működött 14 évig. 1897-ben választották meg helyben városi állatorvossá s mint ilyen 23 évig szolgált. 1920-ban halt meg. ózv. Kukányi Lajosné sz. Jaczkovich M ária. Férje a középiskoláit helyben és Kecskeméten, a jogot Kecskeméten végezte. Hajdú megyében főjegyző volt, 1893-tól 1903-ig, állásától önként megválva, helyben telepedett meg, hol birtokát vezette. 1909-ben árvaszéki ülnöknek választották, azonban 48-as elveit fel nem adandó, állásától 1915-ben megvált. Irodalmi, publicisztikai tevékenységet is fejtett ki. 1919-ben halt meg. Fia, dr. Kukányi Béla a helyi járásbíróság jegyzője, 1915-től a háborút végig küzdötte. Arany érd. kér., kis ez., bronz v. é., Károly cs. kér. tulajdonosa. Lukács József ny. csendőrtiszthelyettes. A polgári iskola elvégzése után 1909-ben bevonult katonának, 1912-ben a csendőrség kötelékébe lépett. Egerben, Tiszaőrsön, Rákoscsabán, Monoron stb. való szolgálat után 1924- ben mint a helybeli őrs parnoka vonult nyugalomba. Számos dicsérő elismerés és kitünte
