Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)

[Helységek adatai]

Kiskunfélegyháza 185 tés tulajdonosa. A kommün alatt hazafias magatartásával tűnt ki, többek között Luka- sich altábornagy életét is megmentette. A Kún Vadásztársulat és a Galambosi Gazdakör el­nöke, résztvett számos intézmény megalapítá­sában, ezeknél tisztséget viselt. Meláncsek Pál ny. főmozdonyvezető. A géplakatos szakmában atyjánál szabadult fel. 1895-ben a Győr—Ebenfurti, 1903-ban a Máv. kötelékébe lépett. A mozdonyvezetői vizs­gát 1897-ben tette le. 1914-től helyben szolgált, 1926-ban ment nyugdíjba. 1915-től az orosz és szerb harctéren küzdött, 1918-ban szerelt le, mint szakaszvezető. A Károly cs. kér. és vas- ker. tulajdonosa. Bátyja, József a harctéren szerzett betegségében halt meg. özv. Móczár Andorné. Férje a katonai iskola elvégzése után a vá­ros szolgálatába lépett és betegsége miatt mint főszámvevő vonult nyugalomba 1902-ben. Szá­mos közéleti tisztséget viselt, 1906-ban halt meg. A család nemességét 1645-ben kapta „jász­árokszállási” előnévvel. Gyermekei: Dezső min. oszt. tanácsos, Gyula h. huszárőrnagy, Olga oki. tanárnő és Birike. özv. Nánássy Balázsné. Férje középiskoláit helyben végezte, az egyetemet Bpesten. Előbb az állam szolgálatá­ba lépett, később városi tanácsnok lett. 1925- ben vonult nyugalomba, 1928-ban halt meg. 70 holdas birtoka jelenleg bérbe van adva. Nagy F. László ny. városi levéltárnok. 1883-tól mint városi díjnok, rendőrségi ír­nok, 1891-től mint városi levéltárnok és a közig, iroda főnöke működött, 1924-ben ment nyugdíjba. Az Önk. Tűzoltó Testület meg­alapítója. Buzgó és eredményes működéséért pénzjutalomban részesült. özv. Nemes N. József né. Férje 1878-ban 56 holdon kezdett gazdál­kodni, melyhez szorgalmas munkával még 78 holdat szereztek. 1906-ban halt meg. Volt vá­rosi képv. A birtokot most Ferenc fia kezeli. Sándor fia az orosz harctéren eltűnt. Novotta Lajos ny. főmozdonyvezető. Mint géplakatos Zólyomban szabadult fel, 1897-ben lépett a Máv. szolgálatába. 1905-ben tette le a mozdonyvezetői szakvizsgát, 1919- ben nevezték ki főmozdonyvezetőnek, 1930-ban vonult nyugdíjba. 1914-től az orosz és román harctéren teljesített szolgálatot, megsebesült, 1918-ban szerelt le, mint altiszt. Pavonich Sándor ny. mozdonyvezető. Mint géplakatos 1892-ben Jánosházán sza­badult fel, ez évben lépett a Máv. szolgálatá­ba. Mozdonyvezetői vizsgát 1903-ban tett, 1917-ben nevezték ki főmozdonyvezetőnek. 1924-ben vonult nyugdíjba. A Vasutas Kör tagja. Soronkívüli előléptetésben és dicsérő el­ismerésben volt része. Pál Sándor ny. városi pénztárnok. A középiskolát helyben végezte, a közig, tanfolyamot Szombathelyen. Papkeszin, Kis- kúnmajsán, helyben való működés után, mint pénztárnok ment nyugdíjba 1925-ben, 5 éven át pénz- és adóügyi tanácsnok volt. A Te­metkezési Egyesület v. jegyzője, a Hangya ig. tagja, a Gazd. Egyesület intéző biz. tagja, 1916-tól 20 holdon kezdett gazdálkodni, ma 62 holdas gazdasága van, mely részben bérlet. Selb Antal ny. állampénztári főtaná­csos. Középiskoláit helyben, Szegeden és Kecske­méten végezte. 1890-ben helyben lépett a város szolgálatába, majd állami szolgálatba lépett. Kecskeméten, Nagybükkön, Facsádon, helyben teljesített állampénztári szolgálatot, 1923-tól mint főtanácsos, 1929-ben vonult nyugdíjba. Az Egységes Párt tagja. özv. Ser ess Istvánná. Férje közig, szolgálatba 1889-ben lépett, 1896-ig mint tb. szolgabíró működött, majd a város szolgálatába állott, mint aü. tanácsnok 1909-től polgármester helyettes volt, 1919-ben ment nyugdíjba. 1923-ban halt meg. özv. Tarjányi Gáborné. Férje a gazdálkodást atyjánál kezdte, majd önálló lett cca 300 holdon, melyből cca 60 h. ősi birtok, a többi szerzemény. Nemes eredetű család sarja, ősei a településkor jöttek a vá­ros területére. A bérletet jelenleg János fia vezeti. István fia a harctéren szerzett sebei­be belehalt. Tímár Kálmán ny. csendőrtiszthelyet­tes. Iskoláinak helyben és Pozsonyban való el­végzése után 1897-től 1900-ig ferencrendi szer­zetes volt, majd katonának vonult be s 1903- ban a csendőrség kötelékébe lépett Zombor- ban. Aradon, Máriaradnán, Bpesten, Medgyes- egyházán, Fenyőházán, Vágbesztercén, Ara- nyosmaróton, Füleken őrsparancsnoki szolgá­lat után Félegyházára vezényeltetett. Ez volt utolsó állomása, mely után városi szolgálatba lépett, mint a hadigondozó iroda vezetője. Pá­lyája alatt a köz érdekében rendkívül eredmé­nyes munkásságot fejtett ki, miért számos di­csérő elismerést kapott. Irodalmi tevékenységet is fejt ki. Jelenleg kisebb birtokán gazdál­kodik. Tóth János ny. tiszthelyettes. Polgári iskolát Kecskeméten végzett és két évig a gazdasági iskola hallgatója volt. Kato­nai szolgálatra 1909-ben vonult be, a háború alatt az orosz, román és szerb harctereken 25 hónapig küzdött. Kis ez., kétszer bronz v. é., Károly cs. kér. tulajdonosa. Kétszer súlyosan sebesült, ma ioo%-os rokkant. 1922-ben ment nyugalomba. A Hangya ig. tagja, az Egységes Párt intéző biz. tagja. Vakulya Sándor ny. áll. útkaparó. Állami szolgálatba 1906-ban lépett helyben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom