Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)

[Helységek adatai]

Kiskunmajsa—Ókécske 137 Tüzelőanyag keresk.: Hauer Lipót, Stein Miksa, Kiskunhalasi Szövetke­zet. Ügynök (ingatlan): Törtely Dénes. Üveges: Görög József. Üveg- és porcellánkeresk.: Görög József. Vaskeresk.: Csáby Mihály. 1908-ban helyben szabadult. Segédéveit Kis­kunfélegyházán, Kaposváron, Hódmezővásár­helyen és Siófokon töltötte. Utána a helyi Hangya ügyv. igazgatója lett. Önálló 1928 óta. i segéddel és 1 tanonccal dolgozik. R. kath. iskolaszék gondnoka, OKH., Misszió Rt. ig. tagja. Tevékeny társadalmi, hazafias és kul- túrmunkásságot fejt ki. Részt vett a háború­ban, orosz és román harctéren 10 hónapot töl­tött, 2-szer sebesült. Kitüntetései: 1912—13. 6 éves szóig. érd. kér., Károly cs. kér., bronz v. é. és seb. érem. A nyugatmagyarországi harcokban is részt vett. 1918-ban szerelt le, mint őrmester. Törtely Kornél. Vendéglősök: Busa Márton. Helyben szabadult 1918-ban. Azóta önállóan vezeti vendéglőjét, amelyben sajáttermésű bo­rait méri. Tekepálya is van. Vendéglőjében van a Rokkant Egyesület helyisége. Tűzoltó Egysl. volt segédtisztje, Iparos Otthon alapító tagja. Hadiszolgálatra 1914-ben vonult be, 12 hónapot töltött az olasz harctéren, megsebe­sült ; 1918-ban szerelt le, mint őrmester. Imre öccse hősi halált halt. Cynkóci József. 1911-ben Kiskúnfélegyházán szabadult. Gya­korló éveit, 1911—1915-ig, Bpesten töltötte. Önálló 1927 óta. Vendéglője magyar konyhá­járól híres. A Kath. Kör és Gazdakör állandó helyisége. Hadiszolgálatra 1915-ben vonult be, 23 hónapot töltött román, olasz és orosz harc­téren. Megsebesült, 1918-ban szerelt le. Rádóczi Sándor, 1922 óta vezeti önállóan a vendéglőjét. Ipartest, tagja. Háborúban 1 évig vett részt, a nemzeti hadseregben is szolgált. Nagybátyja, Rádóczi György és annak fia, István, orosz harctéren eltűntek. Szalai Márton. Ifjú éveit atyja gazdaságában töltötté. Mint kőműves 1900-ban szabadult. Bpesten nagyobb építkezéseket vezetett. Vendéglői jogot 1920- ban kapott, mint hadirokkant. Hadiszolgálatra 1914-ben vonult be, 44 hónapot töltött a mon­tenegrói, szerb és olasz harctéren. Kitünteté­sei : bronz v. é., Károly cs. kér. 1918-ban sze­relt le, mint őrvezető. Öccse, Benjámin hősi halált halt. Bodor Jenő, Gyurkovics Elek, He­gedűs József, Iparos Otthon, Maró Ferenc, vitéz Molnár Lajos. Vitézek: Nyerges Lajos, Ábel Vince, Hi- lán Mihály, Kurucsai József, Hegedűs József, Szögi Ferenc, Bugyi Dezső, Gyöngyösi László, Lengyel Sándor földművesek, Molnár Lajos vendéglős és Váradi István dohányárus. Zenetanárnő: Tóth Margit. Zsibárúsok: Dinnyés Imréné, Macska Antalné, Molnár Anna, Pálfi Péterné, Szudoczki Mihályné. Ókécske. Nagyközség. Az 1559. évi török kincstári fejadólajstrom szerint 44 adóköteles háza volt s ekkor a budai livához tartozott. A reformátusoknak 1631 táján már anyaegyháznk volt itt. Most is használatban van egy úrvacsora poharuk, melybe az 1641. évszám van bevésve. 1690-ben elha­gyott helyként szerepel az összeírásban és ekkor az Ányos család birtoka. Az 1715. és 1720. évi összeírásban O- és Uj-Kécskét együtt vették föl, 1715-ben 26, 1720-ban 18 adóköteles háztartást Írtak itt össze. Lakosai mind magyarok voltak. A községnek legrégibb pecsétje 1704-ből való. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint a Balogh, a Hartwig, a Ben- csik és a Hagy családok voltak a helység földesurai. A tagosítás még 1843-ban történt. 1848-ig a gróf Szápáry és Balogh családok voltak a helység földesurai. 1751-től 1779-ig az egyház, hogy a leányok analfabéták ne maradjanak tanitónőkül al­kalmazza : Horváth Kata asszonyt 18 évig, Pap Juditot 4 évig, Szokolainét 2 évig, Pápai Ka­talint 3 évig. 1921-ben szerveztetek a 215 számú „Szabolcska Mihály“ cserkészcsapat, mely inkább földműves ifjakból állt, 1928-ban emléktáblával jelöltetett meg Szabolcska Mihály gyermek­kori lakóháza. Szilágyi Sándor közli történeti munkájában a következőket : „Kécske, Kőrös és Kecske­méttel a budai pasának egy tehén és 8 ezüst forint sarcot tartozott fizetni." 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom