Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
138 Ókécske A világháborúban hadbavonult katonák száma: 612, hősi halottaké : 93, hadiözvegyeké : 21. hadiárváké : 44. Hősi halottak emléktáblája a ref. templom falában beépített gránittábla 1928-ban lep- leztetett le. A földreform folytán az igénylők Ujkécske határában elégetettek ki az ujkécskei igénylőkkel együttesen. Ókécske határban igénybe vehető terület nem volt Általános adatok. Lakosság : 3043. Színmagyar. R. kath.: 855, ref.: 2179, izr.: 9. Házak száma: 837. Területe: 4888 kh., melyből a községé 500 kh., s ebből 286 kh. utak és Tisza- meder. Szántó: 3243, rét: 218, legelő: 100, erdő: 48, szőlő: 762, kert: 9, terméketlen: 508 kh. Erdőbirtok: 48 kh., melyből a község tulajdona 13 kh., nyárfás, fűzfás és akácás. 35 kh. magánosoké kis területekkel. Talajviszonyok: homok és fekete kötött talaj. Jó minőségű nagyobb részben. Termények: (átlagtermés) rozs, árpa, tengeri 6 q, búza 5.5 q, burgonya 10 q, barack, alma. Vas. áll.: Üjkécske, 2.8 km. Hajóáll.: Ókécske, 1 km. Szállás: Hausinger János vendéglősnél. Állomáson bérkocsik és autók rendszeresen. Autóbuszjárat: Ókécske és Nagykőrös között, Újkécske és Kocsér érintésével. Posta, táv., tel: helyben. Cső., Pü. szak.: Üjkécske. Törvsz., Pü. ig., Mezőg. Kamr.: Kecskemét. Főszb., Pü. bizt.: Kiskunfélegyháza. Adóh., Járásb., Tkv.: Nagykörös. Iparfü. és Keresk. kamr.: Bpest. Vál. kér.: Kiskúnmajsa. OTI.: Kecskemét. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Telefon: 24. Vezető jegyző: dr. Gonda Balázs főjegyző. Iskoláit Mezőtúron, 1906-ban végezte. Doktorátust 1927-ben tett Szegeden. Közig, gyakorlatot Kuncsorbán, Veszprémvarsány, Szánk és Ókécske községekben szerzett. 1912—1913-ig helyben helyettes, 1921-ig aügyi, azóta vezető jegyző. Népmüv. és Testnev. biz. elnöke. Hangya Szöv. és Artézikút Társaság felügy. biz. elnöke. Ókécskei Gazd. Egys. felügy. biz. tagja. Fivérei, Sándor és Gyula a harctéren szerzett betegségben meghaltak. Sógora, Bagó Dávid az orosz harctéren eltűnt. Aü. jegyző: Demény József. Középiskoláit Csíksomlyón, közig, tanfolyamot 1911-ben Kolozsváron végezte. Közig, szolgálatot Csíkszentmihály, Gyimesfelsőlak, Qsíkszentmiklós, Szánk községekben teljesített. 1922-től helyben aü. jegyző. A háborút 1914-től a szerb és orosz harctéren küzdötte végig, mint főhadnagy szerelt le. Sógora, Somogyi István orosz harctéren eltűnt. Közig, jegyző: Szijj Béla. Középiskoláit Nagykőrösön, Kecskeméten, Debrecenben és Kassán végezte. Közig, szolgálatot Ókécske, Ógyalla, Üjkécske községekben teljesített. 1919—1921-ig magánalkalmazásban állott. Malomigazgató, majd szövetkezeti könyvelő volt. 1921-ben Ujkécskén helyettes aü. jegyző, azóta helyben közig, jegyző. 1914- ben bevonulva, orosz harctéren küzdött. Rokkantán szerelt le, mint alhadnagy. Kitüntetései : kis ez. v. é., Károly cs. kér., seb. érem. Bátyja és unokaöccse hősi halált haltak. Községi bíró: Takács Béni. Iskoláit helyben végezte. Volt községi elöljáró, 1927 óta községi bíró. Hitelszöv. felügy. biz. tag. Levente Egyesület, Testnevelési biz., iskolaszéki, Gazd. Egyesület tagja. Artézikút Társaság elnöke. A háború alatt a szerb harctéren küzdött, gránátnyomást kapott. Törvénybíró: F. Tóth Lajos. 1925 óta áll a község szolgálatában. 1928- tól törvénybíró. Egyházi presbiter. 40 magyar holdon gazdálkodik, ebből 8 hold szőlő. Sógora, Hazay Zsigmond, a szerb harctéren hősi halált halt. Dénes fivére szintén részt vett a háborúban. Pénztáros: ifj. Hegedűs Bálint. Közgyám: Kiss Béni. Postamester: özv. Ebner Gyuláné. Postai szakvizsgát 1916-ban Mezőtúron tette le. Működését Mesterszálláson kezdte. Nagyréven 1929-től helyben vezeti a postahivatalt. Férje 1928-ban halt meg, aki Nagyréven főjegyző volt. A vörös uralom és román megszállás alatt súlyos szívbajt kapott s annak lett az áldozata. Egyházak, iskolák. Ref. egyházközség. Lelkész : Okos Gyula. 1918 óta vezeti a református egyházat. Ref. elemi iskola. lg. tanító: Faragó László. Iskoláit Nagykőrösön végezte. Tabajdon, Nagykőrösön és Ókécskén működött, mint tanító, 1911 óta igazgató. A Gazd. Egyes., Te- metk. Egylet, Hitelszöv., Hangya Szöv., Ijf.
