Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
Irsa Közs. óvoda. Óvónő : Nagy Erzsébet. Óvónőképzőt Hódmezővásárhelyen végzett 1904 ben. Előbb Györgyfalván, 1922-től Irsán helyettes, majd 1924-től megválasztott közs. óvónő Egyesületek, szövetkezetek és pénzintézetek. Petőfi egyesület. Elnök: Moruay Béla ny. százados. Sport-egyesület. Elnök: Dr. Egger Gyula. Ónk. Tűzoltó Egyesület. Parnok : Prik- kel Kálmán. Ipartestület. Elnök: Palcsek Géza. Levente Egyesület. Elnök: Dr. Bakos Géza. Főoktató: ifj. Diószeghy Géza. Földműveskor. Elnök: ifj. Diószeghy Géza. Ceglédberceli R. T. fiókja. Megbizott: Vermes Gusztáv főkönyvelő. Hangya Szöv. Ügyvezető : Dr. Szurmó László. Közegészségügy. Községi orvos: Dr. Illési Aladár. Középiskoláit Szolnokon, az egyetemet Bpesten végezte 1903-ban. Bpesten Rókus, Szt.-István, Szt.-László kórházakban előbb segédorvos majd alorvos volt, később magán- prakszist is folytatott. 1918-tól Irsán előbb helyettes, 1921-től községi orvos. Hadi szolgálatra 1914-ben vonult be. Világháborút végig küzdötte, mint népfelkelő főorvos szerelt le 1918- ban, OTI. orvosa. Edesatyja 40 éven át volt a községnek orvosa. Körállatorvos: Dr. Egger Gyula. Középiskoláit és a főiskolát Bpesten végezte 1916-ban. Működését helyben kezdte, 1919-től kezdve községi állatorvos. A Sport Egylet elnöke. Bátyja Ede a szerb harctéren hősi halált halt. Felesége Szalay Erzsébet. Gyógyszertár. Tulajd.: Tábor Gyula. Középiskoláit Esztergomban, a főiskolát Bpesten végezte 1890-ben, Bpesten, Aradon, Albertin, 1908-től kezdve Irsán működik. Dalárda és a Tűzoltó egylet disztagja. Nős, 3 gyermeke van. Ügyvédek. eszényi Dr. Eszényi István. Középiskoláit és a főiskolát Bpesten végezte 1920-ban. Bpesten, Cegléden, ismét Bpesten 1919-től kezdve Irsán működik. Ipartestület és Hitelszöv, ügyésze. Hadiszolgálatra 1916-ban vonult be, olasz fogságba esett, 1919- ben szerelt le: Kitüntetései: Kis ez., bronz v. é., Károly cs. kér. Nemes család sarja. Dr. Muzsik István. Nyugdíjasok. Fábián János ny. csendőrtiszthelyettes. Polgári iskolát Zomborban végzett 1910-ben. Előbb a pozsonyi huszároknál szolgált, majd a csendőrség kötelékébe lépett. Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Kalocsán, Zomborban, Nagykörösön működött, 1919-től helyben őrsparancsnok, A világháborúban is részt vett. Kitüntetései : koronás ez. ér. kér., kis ez., bronz v. é., s török félhold Levente Egylet és Sport Egylet pénztárnoka, Petőfi Egyesület alelnöke és alapitó tagja. Nős, 2 gyermeke van. Betüsoros címtár. Asztalosok: Felker József. Szakmájában Tapolcán szabadult. Mint segéd Nagykanizsán, Kaposvárott, Sopronban, Győrben, Szombathelyen, Bpesten és Bécsben működött. 1910-óta helyben önálló, 1925-ben üzemét újjá szervezte. Ipartestület, Petőfi Egyesület vál. tagja. Tűzoltó Egyesület rendes tagja. Közs. képv. test. tag. Hadiszolgálatra 1914-ben vonult be, 48 hónap harctéri szolgálata van. Kitüntetései : kis ez. v. é., Károly cs. kér., seb. érem. Az összeomláskor szerelt le mint szakaszvezető. Nős, 3 gyermeke van. Fekete János, Haug Nándor, Kiss Gyula, Kondesz József. Autófuvarozó: Ferderber Sándor. Autótulajd.: ifj. Tiszó Lajos személy, Ferderber Sándor teher. Autó és motorkerékpárjavitó: Dobos József. Ácsok: Bőszén András. A szakmában 1893-ban szabadult atyjánál, mint segéd Kispesten, mint munkavezető Bpesten működött, 1910-óta helyben önálló. Ipartestület tagja. Olvasó Körnek elnöke. Ta- nonc vizsgáztató biz. tagja. Világháborút vé- gigküzdötte, a vasutas ezrednél szolgált. 40 hó harctéri szolgálata van, 1918-ban szerelt le. Kitüntetései: bronz v. é , Károly cs. kér. és seb. érem. Nős, 5 gyermeke van. Demény József, Dobrovolni József, Fikó Sándor, Gér Mihály, Jankovics István, Nyíri Sándor. Bazárárus : Huszákh Márton. Bádogos: Ferderber Sándor. 1908-ban szabadult helyben, mint segéd Bpesten és Horvátországban működött, 1917 óta önálló. Katonai szolgálatra 1913-ban 71
