Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
280 Páht—Prónayfalva Kerékgyártók : Anka István, Csepela Sándor, Hrutka János. Kovácsok: Medveczki Antal. Közgyám. Iparát Szentmártonkátán tanulta, mint segéd Bpesten dolgozott, majd Páhin önállósította magát. Iskolaszék vál. tagja, Hangya ig. tag, Mezőgazdasági bizalmi. 1914-ben vonult be hadi munkára a Lipták gyárba, hadi anyag előállításnál, majd az építési osztálynál működött. Juhász Gyula, Libor János, Maszlik András, Oroszi Pál, Urbán Lajos, Sóti Antal, Varga János. Kőművesek: Lázár Mihály, Sztana István, Sztana János. Lisztkeresk. : Varró József. Szőlő gazdálkodással és liszt kereskedéssel foglalkozik. Hadiszolgálatra 1914-ben vonult be. 8 hónapig volt a tüzvonalban, orosz fogságban 71 hónapot töltött. 1921-ben jött haza. Nős, 3 gyermekük van. Sógora Dzurik István hősi halált halt. Malombérlő : Dömötör János. Szülésznő: Dömök Mártonná, szül. Tég'ás Rozália. Oki. közs. szülésznő. Oklevelét a szegedi tud. egyetemen nyerte. 36 éve a községben teljesít szolgálatot. Elismerő okiratot is- kapott. Temetkezési váll. : Kovács Mihály. Prónayfalva. Nagyközség. — Hozzátartozik : Harka- és Kötöny puszta. A helység eredeti neve Tázlár volt. Már a középkorban, a kunok pusztájaként szerepel. 1650-ben Szeged városa bírta bérben, mely város polgárainak a kun pusztákon legeltetési joguk volt. Később, mint puszta, Vadkerthez tartozott. 1837-ben még csak 20 kath., 71 evang. és 12 református lakosa volt, 1872 augusztus 30-án a Kiskőröstől és Vadkerttől keletre eső Kötöny, Nagybócsa és Kisbócsa pusztákkal együtt, 46,568 hold területtel, önálló községgé szervezkedett. 1875-ben 62 család költözött ide, 155 lélekszámmal Keczelről, Kiskőrösről és Csongrád vármegyéből. A róm katholikus hívek számára az egykori Beniczky-féle urasági lakot alakították át kápolnává, melyet 1906 október hó 1-én adtak át rendeltetésének. A képviselőtestület kérvényt nyújtott be a belügyminiszterhez, hogy a község eddigi nevét báró Prónay Dezsőnek, a nemzeti ellenállás alkalmával tanúsított magatartása iránt való tekintetből Prónayfalvára változtathassa. A belügyminiszter 1907 julius hó 19-én 65,155 szám alatt e kérelemnek helyt adván, a község újjáalakulásakor a Prónayfalva nevet vette fel A határban három szikes természetű tó van a Beniczky-. Szarvas- és Harka-tó és egy régi templomnak a romja, amely valószínűleg a török-korban pusztult el. Közelében régi sírokat ástak föl, melyekben kardokat, kengyelvasakat és egyéb fémtárgyakat találtak, de ezek elkallódtak. A község a Budapest—szabadkai vasútvonal mentén fekszik. Általános adatok. Lakosság: 4014, szinmagyar. Róm. kath. : 3339, ref. : 471, ágh. ev, : 140, g. kel: 5, egyéb : 57. Házak száma: 690. Területe : 21.909 kh.. melyből a községé : 361. Szántó: 9423, rét: 1824, legelő : 3893, erdő : 4596, szőlő : 649, kert: 27, nádas : 205, terméketlen: 1287 kh. Erdőbirtok: M. Tud Akadémia 1188, Kisfaludí Társaság 305, Szűcs János 133. Balázs József 205, Nagy Ferenc 713 kh. akác és nyár, különféle korú. Talajviszonyok: nagy részben homok, kisebb részben agyaggal kevert homok és agyag. Termények : átlagtermés rozs 4-5 q, zab 5- 6 q, kukorica 10-15 q, kevés búza, 6- 7 q alma, körte, barack, szilva, dinnye, szőlő. Vas. áll : Soltvadkert 10 km., Pirtó 8 km Szállás : Nagy Ferenc vendéglőben. Posta. Cső.: helyben. Táv., Tel. : Soltvadkert. Törvsz. : Kalocsa. Püig , Mezőg. kamr.: Kecskemét. Főszb , Adóh., Járb., Tkv., Pü. szak. : Kiskőrös. Iparfü, és Keresk, kamr.: Bpest. Vál. kér : Kunszentmiklós: OTI. Pü. bizt. Kiskunhalas.
