Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
Prónayfalva 281 Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Vezető jegyző : Sánta Mihály főjegyző. Középiskoláit és a jegyzői tanfolyamot Nagybecskereken végezte 1896-ban. Közigazgatási szolgálatban Szobráncon, Jószán, Balkán, Tibán működött, 1922-től helyben vezető jegyző. R. kath. egyház világi elnöke. Több kulturális és altruista intézmény oszlopos tagja és vezetője. Adóügyi jegyző : Szegedi Benő. Középiskoláit Czegléden és Szolnokon, jegyzői tanfolyamot Kassán végezte 1918-ban. Közig, szolgálatot Vecsésen, Cegléden, Ujszá- szon és Soroksáron teljesített. 1923-tól helyben adóügyi jegyző. Ref. egyház presbitere. Gazdakör ellenőre. Hadiszolgálatra 1919-ben vonult be mint önkéntes. Orosz harctéren megsebesült s mint rokkantat 1916-ban elbocsátották. Nagybátyja : Szegedi Sándor hősi halált halt. Községi tisztviselők : Polya János. Középiskoláit Bpesten végezte, mint közig, tisztviselő Ráckevén, 1927 óta helyben működik. Levente-oktató, Gazdakör tagja. Nagybátyja: Dulovics Ernő harctéren szerzett súlyos betegségében meghalt. ifj. Égető Lajos. Iskoláit Prónayfalván, Hódmezővásárhelyen és Kiskőrösön végezte. Hódmezővásárhelyen a Gazdasági-Egyesületnél gyakornok volt, majd kereskedő lett. 1927-től helyben községi tisztv. Nagybátyja : Égető Imre a község megalakulásában tevékeny részt vett és különböző tisztségeket viselt. Sógorai, testvérei és unokatestvérei küzdöttek a haza védelmében ; többször sebesültek és több kitüntetést kaptak. Közs. biró : id. Lázár Mihály, 1912-ben kezdett gazdálkodni, 40 hold örökölt birtokát, melyhez felesége 12 kh-at hozott, szorgalmukkal 88 holdra szaporították, 5 holdon szőlőgazdálkodást folytatnak. A község fennállása óta visel tisztséget, Gazdakör vál., a kath. iskolaszék tagja. Ferenc fia és János testvére küzdöttek a haza védelmében, Imre fia orosz harctéren eltűnt Tör v-biró: Sohár Kálmán 1907-ben 131 kh. földet vásárolt, gazdálkodással és szőlőműveléssel is foglalkozik, volt község esküdt, Gazdakör vál. póttagja, r. kath. egyháztanács és kath. Népszövetség tagja. Világháborút végig küzdötte, olasz fogságban is volt. Pénztáros: Égető Mihály. 1904 óta gazdálkodik 43 holdon, melyet szüleitől örökölt. Ezt saját szorgalmával 90 holdra gyarapította. 3 hold szőlője is van. Volt közgyám, Gazdakör elnöke, ref. egyh.-t. presbiter, Gazdasági tudósitó. 2 fia és vejei végigküzdötték a világháborút. Imre 7 évig orosz fogságban volt. Veje: Balázs László 25°/o-os rokkant lett, Közgyám : Nagy T. Béni. Postaügynök : ifj. Balázs József. Előbb atyja 189 hold birtokán gazdálkodott, 1923-ban mint rokkant dohányárudát kapott és a postaügynökség helyi képviselője. Ref. egyháztanács és Gazdakör ellenőre. Világháborút 1915-től végigküzdötte, megsebesült. 75°/ o-os hadirokkant lett. 2 testvére szintén részt vett a világháborúban, László 25% rokkant. Egyházak, iskolák. R. kath. egyház. Plébános: Csiszár Géza. Kántor: Nagy Dénes. R. kath el. isk. Igazg. tanító : Nagy Dénes. Tanítók: Kőszeghy István. Középiskoláit Nagymaroson, a tanítóképzőt Baján végezte 1927-ben. Vs évig Süküsdön, 1928-tól helyben működik. Népművelődési előadó. Analfabéta tanfolyamot tart. Leventeoktató. Atyja végigküzdötte a világháborút, Sógora, Skerlecz István hősi halált halt. Kőszeghy Istvánné. Középiskoláit és a tanítóképzőt Bpesten végezte 1925-ben, 1927 óta helyben működik. R. Kath. Tanítók és Tanárnők Szöv. tagja. Kézimunka és háziipari tanfolyamokat rendez. Jelenleg az Ifj. Leány Vörösker. Egylet megszervezésén munkálkodik. Édesatyja, valamint nagybátvjai hősi halált haltak. Burány Teréz. Ref. egyház. 1904-ben alakult Égető István és Imre, id. Égető István, Széli Bálint, Jakó Ferenc és ifj. Széli Bálint fáradozásának és áldozatkészségének eredményeként. Az iskola ma 1 tanító vezetése alatt 40—50 ev. ref. és 10—15 ágh. ev, gyermeket nevel. Jelenlegi gondnoka Vékony István kovácsmester. Főgondnok; id. Égető István. Ref. iskola. Előéneklö tanító : Albert Mihály. Közs. el. iskola. Tanítók: Faulhaber Ferenc. Középiskoláit Orosházán és Gyulán, a képzőt Szegeden végezte 1904-ben. Kántori oklevele is van. Eleken 1914-ig tanított, 1929- től helyben működik, mint a környékbeli tanyák tanítója. Népműv. előadásokat rendez. 1914-ben bevonulva, 1915-ben orosz fogságba esett, hol több mint 10 évig szenvedett. Veres János. Egyesületek és szövetkezetek. Önk. Tűzoltó Egyesület. Parnok : Oláh József. 18
