Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
. Peszéradacs—Szabadszállás 207 kémét. Iparfü. és Keresk. kamr, : Bpest. OTI. Kecskemét. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Tel. 2. Vezető jegyző: Szilágyi Albert főjegyző. Jegyzői tanfolyamot Kolozsváron végezte 1907-ben. Közig, szolgálatba 1907-ben lépett, mint segédjegyző. Deresegyházán mini helyettes jegyző, Borosbocsándon mint körjegyző, Orgo- ványban mint aü. jegyző működött. 1928-tól Peszéradacson vezető jegyző. Felesége lugosi Román Kornélia. Gyermekei László és Albert. Nyugatmagyarországi harcokban résztvett és nyugatmagyarországi bronz emlékérmet kapott. Közs. biró: Szemes Gábor. Pénztáros : Turkovics Károly. Uradalmi intéző. Középiskoláit Egerben, a gazd. akadémiát Kassán és Keszthelyen végezte. 1918-tól a gróf Károlyi hitbizományon, mint segéd intéző, 1923-tól br. Bornemissza Elemér bérletén mint intéző működött, 1923-tól 27-ig saját nagyszalontai bérletén gazdálkodott. Ez időtől a kir. család uradalom intézője. Háborút végig harcolta, súlyosan sebesült, 50%-os rokkant főhadnagyként szerelt le. Kitüntetései : nagy ez., kétszer kis ez., Signum Laudis, Károly cs. kér., seb. érem. Nős, 4 gyermeke van. Közgyám: Szemes Gábor. Iskolák. Alsópeszéri közs. elemi iskola. Tanító : Sinkovics Lázár. Középadacsi isk. Tanítónő: Barabás Juliánná. Peregadacsi isk. Tanító : Lieb Emil. Betüsoros címtár. Földbirtokosok : Kir. családi uradalom. T.: 7. 29.110 kh. Főtiszt: Dr. Rauer Róbert lakik: Ráckevén. Földhaszonbérlők : ötömösi Geréby János, Alsódabas 560 kh Ősrégi nemesi földbirtokos családból származik, a magyar nemességet lovag Grempsperger Pál kapta 1836-ban gazdasági szakismeretei elismeréséül, amikor is Geréby családnevet kapta ötömösi előnéwel. A királyi család uradalmából bérelt 2600 kh. pusztán belterjesen gazdálkodik. Ezt a pusztát családja már 1786 óta bérli. A várm. biz. virilís tagja, a várm. gazd, egyl. stb. vál. tagja, a szabadszállási r. kath. egyház képv. test. tagja, az Orsz. Tud. Fajvédő Egyl. tagja, a helybeli levente egylet diszelnöke, a Szabadszállási Lövészegyl. elnöke. A háború alatt mint huszárfőhadnagy Albániában küzdött. Kitüntetése : Sign. Laud. Unokaöccse hősi halált halt. Szenes Gábor, Középadacsp. 2330 kh. Békés megyéből származik, középiskoláit Szegeden végezte, a Felsőgazdasági Intézetet Debreczenben. Előbb br. Wenckheim Viktor pusztakamuti gazdaságában praktizál, majd br. Bors Frigyes tamáshídai birtokán lesz intéző s mikor a birtokot br. Lipthay Frigyes vette át, mint főintéző kezelte mintegy 20 évig a lovrini, valika-grédai és erdélyi birtokaival együtt. 1914 óta a kir. család középadacsi birtokát bérli. Megye-bízotts, tag, a kunszent- miklósi járás I. gazd. tudósítója. Fia mint tüzérzászlós küzdötte végig a világháborút s ezüst v. érmet nyert. A kir. család birtokából bérelnek még : Kardos Ferenc 2878, Felsőpeszéri bérlőtársaság Gyón 2636, Mudroni Jenő 2933, özu. Geréby Pálné 650 kh. Korcsmáros: Karlik Pál. — Szabadszállás. Nagyközség. Hozzátartozik : aranyegyházai, balázsi és feketei tanyák. Az 1559. évi török kincstári fejadó-defterben, a budai livához tartozó helységek között találjuk feljegyezve, 37 adóköteles házzal. 1597-ben Hüsszein budai alajbég hűbérbirtoka volt. Az 1633—34 évi török kincstári adólajstromokban a kecskeméti nahije (járás) községei között találjuk 14 adóköteles házzal, 1703-ban a bácskai rácok 30 lakosát gyilkolták le. Jegyzőkönyvei 1741-ben kezdődnek. A postahivatalt 1889-ben állították föl. 1819 november 19-én országos vásárok tartásba nyert szabadalmat. A református egyház 1626—29-ben már fennállott, A templom 1628-ban épült. Az egyház s?entedényei közül említést érdemel egy aranyozott ezüst pohár 1693-ból, melyet Bolyó Miháfy és neje, Bózsa Ilona adományozott az urasztalára, Ezenkívül van még egy 1763-ban vett pohár és ezüst tányér. Az 1738 augusztus 1-én dühöngött szélvihar a templomot erősen megrongálta. 1746-ban kolera pusztított a községben. 1796-ban nagy tűzvész volt, 1838-ban pedig az árvíz öntötte el. Petőfi Sándor atyja, Petrovics István, a község vendéglőjének és mészárszékének volt a bérlője. 1840 táján nagyobb bérösszeggel hátrálékban maradván, a helység közvetlen szomszédságában lévő szántóföldjét adta át a községnek, mely ennek tulajdonában még mindig megvan s ma is mint „Petrovics-föld kerü^ bérbeadásra. 1829—30-ban a székkaszálók tagosítását foganatosították, 1840—51-ben a pusztai
