Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
AfH'IWItJf' birtokokat osztották szét. 1924 évben elcsatoltatott Jakabszállás puszta 13.000 kát. hold területtel és circa 2000 lélekszámmal „Jakabszállás" néven önálló községgé alakult. Az itteni Felsőtemetőben nyugszik Prielle Kornélia, a hírneves színművésznő. A község lakossága felerészben jómódú földmives, felerészben pedig napszámos. A község vizszegény, folyóvize nincs, földje egyrésze fekete, búzatermő föld, másrészt homokos. A villanyvilágítás be van vezetve. A háborúban circa 1400 fő vonult be, hősi halott: 258, hadiözvegyek: 115, hadiárvák: 36. Forradalom és ellenforradalom alatt csupán anyagi károsodást szenvedett a lakosság, úgyszintén a megszállás alatt is. Hősihalottak emlékműve, Vass Viktor szobrász terve szerint 1921 évben állíttatott fel. A földreform során a község belterületén 250 kát. hold házhelynek és 1—2 holdas szántó parcelláknak, Peszéradacs község határában 600 kát. holdas közlegelő és 400 hold szántó 3—4 holdas parcellákban hasittatott ki. A községben évente 4 országos vásárt tartanak és pedig : március 28-án. julius 4-én, szeptember 12 én és november 14-én. 208 Szabadszállás Általános adatok. Lakosság: 8014, Szinmagyar. Róm, kath.: 2500, ref.: 5293, ágh. ev : 20, g. kel.: 1, izr.: 200. Házak száma : 2000. Területe : 28.602 kh., melyből a községé : 2216. Szántó : 12 456, rét: 6578, legelő: 3104, erdő: 794, szőlő: 1177, kert: 232, nádas : 335, terméketlen : 3926 kh. Erdőbirtok: Község tulajdonában : 865 kh. akác és nyár. Talaj- viszonyok : homokos. Termények : búza, tengeri, rozs, árpa, zab, alma, szőlő, meggy, barack. Vas. áll.: Helyben. Szállás : Községi nagyvendéglő és Fürst-szálloda, Posta, táv., tel., Vál. kér., Cső: Helyben. Törvsz., Püig., Mezőg. kamr : Kecskemét. Főszb , Adóh., Járásb., Pü. bizt., Tkv.: Kunszentmiklós. Iparfü. és Keresk. kamr.: Bpest. OTI: Kiskunhalas. Pü. szak. : Fülöpszállás. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Telefon: 1. Vezető jegyző: Kálmán Lajos főjegyző. Középiskoláit Mezőtúron, közig, tanfolyamot Pécsett végezte 1901-ben. Vajszlón gyakornok, majd sjegyző, Sámodon körjegyző, 1915-től helyben vezető jegyző. Hitelszöv. megalakitója és elnöke. Több községi iskola épült működése alatt. Vöröskereszt kórház létesítéséért a vöröskereszt tiszti érd. ker.-jét kapta. A Villamos R. T. elnöke. Nővérének fia, Jakus Kálmán, Gyula, István és Zoltán, végig küz- dötték a háborút ; Kálmán és István hosszú ideig orosz foglyok voltak. Másik nővérének fia, Gaál István a Doberdón hősi halált halt. Aü. jegyző : Lajos János. Gazdasági jegyző : Jakus Zoltán. Középiskoláit Mezőtúron és Debrecenben végezte 1912-bei^. 1914-ig Sámodon gyakornok volt. Tanfolyamot 1920-ban végezte. A kommunizmus és a román megszállás alatt, mint az endrődi karhatalom megszervezője és parnoka működött. Románok szabadságában korlátozták, 1919-ben megszökött tőlük, azóta helyben teljesít közig, szolgálatot. Világháborút végig küzdötte, 35 hónapot töltött a harctéren, 2 évig rohamszázad parnok volt. 3 testvére küzdött a haza védelmében." Sjegyző : Ráth József. Községi biró: Baracskay János. Pénztáros : Kulcsár József. Közgyám : Kiss János. Adóellenőr : Erős Gyula ny. Máv. főintéző. Közs. h. adóellenőr. Középiskoláit Szat- máron végezte. Gyakorló évét MÁV. kőbányai pályaudvaron töltötte 1894-ben. Tatán és Soltvadkerten mint forgalmi tiszt, Homok- szentlőrincen mint áll. főnök, Szabadkán mint pénztárfőnök működött. 1918-ban mint főintézőt a Pü. ig. hoz osztották be, 1920-tól a község szolgálatában áll. Háború alatt Máv. szolgálatban mint irányitó tiszt működött. Számos közgazdasági, kulturális és altruista egyesület tagja. Postamester : Özv. Tóth Sándorné. Állomásfőnök: Kabdebó György főintéző. Középiskoláit Aradon végezte, 1904-ben lépett Máv. szolgálatba. Számtalan helyen teljesített szolgálatot. 1918-ban már áll. főnök volt, 1921-től helyben működik. Kaszinó tagja stb. Háború alatt a Mávnál, mint műszaki teljesített szolgálatot Fivére András hősi halált halt. Nős. M. kir. Erdőhivatal. Vezető : Krizma- nics Ferenc erdőmérnök. Egyházak, iskolák. Ref. egyházközség. 1600-ban már egyháza és rendes lelkésze volt. Templom 1848-ban kapta mai alakját. 1700-ban a délvidéki szlávok felgyújtották, 1713-ban épült újra. Az egyház fejlődését Szász Károly volt orsz. gyűl. képviselő és püspök mozdította elő, aki 4 évig volt a község lelkésze.
