Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
206 Orgovány—Peszéradacs özv. Végh Mihályné 200, Vass Ignác 50, Várkonyi Józsefné 42, Végh Péter 40, Vince Mihály 20 kh. Bérlők: Budai János 187, Felföldy Sándor 62, Gyenes Elek 137, Herodek János 88, Kocsis János 289, jKontár József 130, Kerekes József 90, ifj. Kun Illés 90, ifj. Kristóf István 75, Németh László 91, Paróczai József 62, Vince János 100 kh. Szőlőbirtokosok : Bakonyi Kis Imre 6, Bocsai János 5, Csorba Mihályné 6, Csősz Bertalan 5, Damásdí Ambrus 6, Felföldy Kálmán 8, Fejszés Gábor 6, Ficsor Ferenc 6, Gráczia János 8, György János 6, Herodek István 5, Józsa Zsigmond 8, Molnár Gergely 6, Nagy András 5, Somogyi István 5, Tekes Ferenc 10, Tekes József 8, Tóth Pálné 6, Végh Péter 13, Végh Mihályné 10 kh. Fűszer- és vegyeskeresk.: Balogh István. Helyben 1921 óta működik, előbb mint Hangya űzi. vez., 1924-től vendéglős és fűszer- üzlet tulajd. Teher autója is van. A szeszfőzdét ő állitotta fel. Az Urikaszinó helyisége az üzletében van. 32 hónap harctéri szolgálata alatt az összes harctereken küzdött. Kitüntetései : kis ez., bronz és Károly cs. kér. Bottyán Ferenc, Gárdony Jánosné Hangya szöv:, Máthé Istvánné, Ri- móczi Józsefné. Férfi szabók: Juhász Kálmán, Nyúl Imre. Géplakatos: Sziics Károly, Rimóczi István. Hentesek és mészárosok: Tóth Elek, Urbán Árpád. Korcsmárosok és vendéglősök : Balogh István, Bartuszek András, Gárdony Jánosné, Papp László. Kaskötő és kosárfonó: K. Szalai Pál. Kerékgyártók: Bartuszek András, Papp László, Rigó László, B. Szabó Sándor. Kovácsok: Anka Péter, Bánó László, Bartuszek András, ifj. Bartuszek Mihály, Benda József. Kőműves: Mester István. Malom: Erzsébet gőzmalom. Pék: Nagy Ferenc. Rövidárukeresk.: Balogh István. Tojáskeresk.: Czakó Józsefné, Gál Jánosné. Peszéradacs. Nagyközség. — Hozzátartozik : Alsó-, Közép-, Felsőpeszér, Peszéri erdő, Alsó-, Közép-, Felső- adacs, Kisadacs, Dámányadacs, Adacsi erdő, Peregadacs, Frigyesmajor, Látosház-, Kőkuti- és Hodálypuszta. Az 1690—95. évi összeírásban még nem fordul elő. Az 1720, évi összeirás szerint Adacs még mint puszta Bogyiszlóhoz, P'eszér pedig Kecskeméthez tartozott. Később Peszér puszta az uralkodó család birtokába került. Adacs pedig külön község volt. E helység 1848-ig szintén a ráczkevei uradalomhoz tartozott. Adacs és Peszér pusztákat 1873-ban egyesitették, midőn a helység önálló kisközséggé szervezkedett s körjegyzőségileg Tatárszentgyörgyhöz csatolták. Általános adatok. Lakosság: 1240, szinmagyar.R. kath.: 980, ref.: 257, ágh. ev.: 3. Házak száma: 124. Területe: 29110. Szántó: 5388, rét: 5914, legelő : 9372, erdő : 3162, szőlő : 8, kert: 40, nádas: 209, terméketlen: 5017 kh. Erdőbirtok : Kir. családi uradalom, Ráckeve, 3162 kh. Talajviszonyok : homokos, szikes és barna homok, kevés kötött talaj. Termények: búza, rozs, árpa, zab 5—6 q, kukorica 10—15 q. Vas áll.: Kunszentmiklós 19 km., autót lehet rendelni: Kir. urad. inté- zőségénél. Posta : Helyben. Táv., Tel., Főszb., Adóh., Járb., Tkv. Vál kér., Cső. Pü. bizt. Pü. szak.: Kunszentmiklós. Törvsz., Pü.-ig., Mezőg. kamr.: Kecs-
