Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)
Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - I. szakasz. Az Uralkodóház, Országgyűlés, Hatóságok, Nyilvános és magánintézetek, Tanintézetek, Egyesületek stb. Tiszti czímtára - VI. rész. Budapest székes főváros törvényhatósága
VI. Rész. l^’Q Budapest törvényhatósága. kirchner Ferencz, Bálint Sándor, Fellner Dávid, Schramm Vilmos. Póttagok: Rismayer Lipót, Lisztl Márton, Volf Péter, Krajcsovics Ferencz, Knecht István, Klötzl István, Kamarás Ferencz, Mennich József, Németh János, Pollák István, Megállapittatott Budapest székesfőváros igazoló választmányának 1897. évi február 10-én tartott ülésében. A fővárosi iskolaszékek teendői általánosan. Budapesten a tanitók választása, meghivása, elhelyezése és elmozdítása a főváros rendezéséről szóló 1872. XXXII. törv.-czikk 110. §. és az 1876. XXVIII. törv-czikk 16. §-a szerint a főv. tanácsot illeti, valamint az iskolai vagyon és alap kezelése is, mely felett a felügyeletet a törvényhatósági bizottság gyakorolja. Budapest főváros részenkint több iskolai községre oszta- tik, ugyanannyi iskolaszékkel. Ezen iskolaszékek hatásköre az iskolaközségbeli, községi, egyleti és magán elemi tanintézetekre, óvódákra, gyermek- kertekre, szeretetházak, községi és nem felekezeti árvaházakra stb. terjed ki. Ezek szerint a főv. iskolaszék teendői a következők: 1. A kerületében létező községi, egyleti és magán elemi nép- és rajziskolákat, óvodákat, gyermekkerteket stb. egy tagja által hetenkint meglátogattatja. 2. A községi iskolák növendékei által íizctendő, a főv. törvényhatósága által megállapított tandíj fizetése alóli felmentés kérdéseiben a fennálló szabályok alapján határoz. 3. Őrködik, hogy a tanköteles gyermekek valamely iskolába beírassanak és ezek valamelyikébe rendesen járjanak; — e végből a szorgalomidő kezdetét két héttel előbb kihirdeti, és az illető iskoláknál a gyermekek beira- tását elrendeü. 4. A mulasztók szülőit vagy gondviselőit két Ízben meginti, azután az igazolatlan mulasztásokat legalább minden hónapban az illető községi kerületi elöljáróságoknak, a szülők, (gyámok, mesterek, gondviselők) megbüntetése végett bejelenti, s általában 1868. XXXVIII. törv.-czikk 4. §-a és 1876. évi XXVIII. törv.-czikk 13. §. 7. pontja szerint jár el. Ha az iskolába nem járatást a gyermekeknek szegénysége miatti ruhátlansága okozná, e bajon az iskolaszék társulati utón segit. 5. Felügyel a tanításra s az iskolai törvények és felsőbb rendelelck pontos végrehajtására. 6. Felügyel az iskolai kézi pénztár és vagyon és az iskolai takarékpénztárnak, az isk. széki gondnok, igazgató vagy vezető tanító által történő kezelésére, és társadalmi utón gondoskodik az iskolai vagyonnak adományok és alapítványok általi gyarapításáról. 7. A községi iskolai épületek felállítása, kellő javítása, jó karban tartása, az iskolának bebútorozása, taneszközökkel való ielszerelése és a tanitók illetményének pontos kiszolgáltatása iránt a szükséghez képest, a fővárost tanácshoz előterjesztéseket tesz. 8. Ielügyel az egyleti és magán (bár nyilvánossági joggal bíró) elemi népiskolai intézetek, óvodák, gyermekkertek, tápintézetek, szeretetházakra stb. a) nevelés-oktatási, bj rendőri és egészségügyi tekintetben ; jelesül ügyel, vájjon ezen intézetek szervezete, berendezése és vezetése a törvény és törvényes utasítások kellékeinek megfelelő-e; hogy a helyiségek az egészségügyi 1876. évi XIV. törv.-czikk, nevezetesen ezen törvény ^ÍO., 12. §-ának megfelelnek-e és előforduló esetben pzen törvény 28—33. §-ai megtartatnak-e ? 9. őrködik, hogy azokban képesitett és a magyar nyelvet biró tanítok, óvók, képzők stb. alkalmaztatnak-e? 10. hogy a tápintézettel egybekapcsoltak a fővárosi tanácsnál szabályszerűen bejelentettek-e ? (1. Pestváros közgy. 1869. évi 16,099. szám alatt kell határozatát, s a vallás- és közoktatásügyi ministernek 1872. évi márczius 23-án 6065. sz. a kelt rendeletét : a biztosilék 1000 frt, mely' a szülők (gyámok, gazdák) által előre lefizetett ellátási dijak biztosítására, és esetleg felmerülhető rendőri természetű intézkedések körüli kiadások fedezésére szolgál. A biztosíték az illető tápintézet megszűnte alkalmával és akkor teljesítendő vizsgálat után és a tápintézet ügyeinek rendbenléte esetén adatik vissza az arra jogosítottnak. A biztosíték készpénzben, árfolyamszerinti állampapír értékben, ingatlanra betáb- lázás által, vagy lefogadható jótállási okmánynyal nyújtható ; megjegyeztetvén, hogy a létező tápintézetek azon tulajdonosai, — kik. a biztosíték letétel kötelezettségének eddig netán eleget nem leltek volna, erre pótlólag kötelezendők ; 11. hogy az óvodákba, gyermekkelekbe stb. 3 éven alóli s a hat éves kort elért gyermekek felvételt ne találjanak ; hogy azokban a népiskola tantárgyai ne tanittasanak; hogy ezen intézetek egészséges helyen, lehetőleg kerttel is ellátva, az egészségügy követelményeinek megfelelők, kellőleg felszerelve legyenek, és a gyermeklétszám a helyiségekhez kellő arányban legyen ; 12. hogy az ilyenekül bejelentett női kézimunka-iskolákban' különösen csakis a női kézimunka, és pedig a tanulók korához mérten a tananyag helyes felosztásával, a női kézimunka tanítására nézve a fővárosi iskolák számára érvényes szabályok értelmében tanittassék; ellenben a népiskola tantárgyai azokban sem az intézet tulajdonosai (vezetői), sem mások (bár képesített egyének) által ne taníttassanak. 13. A magán-iskolák és óvodáknál, a törvénytől minis- téri- vagy főv. tanácsi utasításoktól való minden eltérés eseteiben az iskolaszékek az illetőket kötelmeik teljesítésére, a hiányok haladéktalan orvoslására, pótlására vagy a szabályellenességek megszüntetésére kötelezik, és a mennyiben intézkedéseinek sikere nem lenne; a foganatszerzés iránt, szükség esetén az illető iskola (intézet, óvoda stb.) megszüntetése iránt teendő további intézkedés végett a főv. tanácshoz tesz előterjesztést, mely ily esetben a 3. §. 11. pontja alatt megszabott módon jár el. 14. Zug-iskolák, a törvény kellékeinek meg nem felelő (s a hatóságnál be nem jelenteti) nevelő vagy tápintézetek óvodák stb, beszüntetése iránt határoz. A főv. (községi) árvahazák iskolai szempontból szintén az illető kér. iskolaszék ügy és jogköre alá esnek. 15. Bármily cziinü és szervezetű és valamely egyház- község (hitfeiekezet) vagy egyházi hatóság által fenlartott intézet,'iskola, árvaház, nevelde vagy szeretetház stb. az iskolaszék jog- és ügykörét nem érinti. 16. A közs. iskolai tanulók szülői vagy gondviselői és a tanító között fenforgó panaszokban és az iskolai fegyelem ügyeiben első fokon határoz, határozata ellen mindkét fél a fővárosi tanácshoz felebbezhet. 17. Az iskolai évi vizsgálaton és a tanulók magánvizsgálatain jelen van, s a közs. és nyilvános jellegű iskoláknál a bizonyítványokat aláírja. 18. A gondnoktól számot kér és számadásait megvizsgálja s ezeket észrevételei kíséretében felülvizsgálat végett a főv. tanácshoz benyújtja. 19. Mindennemű eljárásról a főv. tanácshoz évenkint legalább két ízben, — sürgős és fontosabb esetekben többször is jelentést lesz. 20. Az iskolai statistikai adatokat minden évben pontosan egybeállitja s a tanfelügyelőnek beszolgáltatja.
