Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)
Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - I. szakasz. Az Uralkodóház, Országgyűlés, Hatóságok, Nyilvános és magánintézetek, Tanintézetek, Egyesületek stb. Tiszti czímtára - VII. rész. Egyletek, társulatok és körök
Vll. Rész. 1?? Egyletek, társulatok, körök stb. VII. RÉSZ. EGYLETEK, TÁRSULATOK ÉS KÖRÖK, i. Betegsegélyző- és temetkezési egyletek. • „Aggharczos egy 1 £t“, Újpest, Gyár-u. 15/a. „A j ó pásztorhoz“ czimzett betegsegélyző és temetk. egylet, VII., Király-u. 71. Albrecht főherezeg III. fő- és székvárosi hadastyán betegsegélyző és temetkezési egylet. VI., Nagymező-u. 44. Hiv. órák; vasárnap, d. u. 2—6. Általános munkás betegsegélyző pénztár. VII., Dob-n. 75. Hiv. órák; d. c. 8—12, d. u. 2 6. (|5)Ö Ez a munkás-intézet 1870-ben kezdte meg működését igen szegény körülmények közt. Vagyontalan munkások alapították és krajczáronként raktak össze az alapítás költségeit. Ez a pénztár a 60-as évek utolján hazánkban is megindult munkás-mozgalmak egyik terméke. A gyáripar fejlődésével ez a segélypénztár is mindjobban haladásnak indult és működésének első éveiben is már kitűnt, hogy nagy szükség van reá, amennyiben a megbetegedett gyári - és iparos-munkásnak ez volt az egyedüli segélypénztara. A pénztár szervezete magába foglalta a vidéket is és évről- évre mindjobban terjedt ki működése a vidékre is. A vidéki pénztárakat (számszerint 50 volt) fentartolta a pénztár egészen 1893-ig, mikor t. i.: „Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetére való segélyezéséről“ szóló 1891. évi XIV. t.-cz. alapján a pénztár átalakult és a törvény szerint elismert jellegű pénztárrá vált. Ugyanakkor meg kellett szüntetni a vidéki fiókpénztárait és működését a törvény- és kormányhalósági intézkedések szerint, szükebb körre szorítani. Most a pénztár területe kiterjed : Budapest fő- és székvárosra, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyéből Szt.-Endre r. t. város a pesti felső-, pesti alsó-, pilisi felső-, pilisi alsó- járásra és végül a váczi felsőjárasból Újpest és Rákospalota községekre. Az általános munkás betegsegélyző pénztár korábban a rokkantsegélyezést is gyakorolta, de az emhtetl betegsegélyezési törvény életbeléptetése, illetve a pénztár átalakulása alkalmával, a rokkantsegélyezési ágat meg kellett szüntetnie. A pénztár azután a rokkantsegélyző-pénztárt mint külön intézményt szervezte, melynek alapszabályait a belügyministerium jóváhagyta és mely intézmény „Alta- 1 á no s munkás-rokkantsegélyző-pénztár“ czim alatt 1897. évi január havában kezdte meg működését mintegy 19.000 írt alaptőkével. A rokkant-pénztár czélja; tagjait állandó, teljes keresetképlelenség esetén, a rokkantállományba felvenni s őket élethossziglan, heti segélyezés utján Ínségtől és nyomortól megmenteni. A járulékok és segélyezések következőleg vannak megállapítva : Osztály. Beiralási dij. Heti járulék. Heti segélyezés. I. 1 l'rt — kr. 5 kr. 2 írt II. 1 frt 50 kr. 10 kr. 4 frt III. 2 frt — kr. 15 kr. 6 frt Rokkant segély fizettetik: oly rokkantság esetén, mely gyógyíthatatlan betegség vagy sérülés folytán áll be, 5 évi tagsag után, agg gyengeség folytán beálló rokkantság esetén 10 évi tagsag után. Megjegyzendő, hogy egyes személyek csak 45 éves korukig vétetnek fel a rokkantpénztár tagjaiul, ha azonban egész gyárak, vállalatok vagy műhelyek összes munkásai a munkaadó által biztosíttatnak s járulékaik mint a beteg- segélyzö pénztári járulékok levonatnak, úgy korosabb személyek is felvételnek. Az ált. munkás-betegsegélyző-pénztár 27 évi fennállásának ideje allatt tagjainak következő összegeket fizetett ki. 1. Táppénzt..................... 2,952.653 frt 59 kr. 2. Gyermekágysegélyt ........................ 34.127 „ 38 „ 3. Temetkezési-járulékot... 475.109 „ 67 „ 4. Kórházi ápolást............ 287.378 , 45 , 5. Orvosi kezelésért, gyógyszerekért és egyébb gyógyászati eszközökre . . . 1,295.219 „ 62 „ 6. Egyébbnemü segélyezésre . . . 16.998 „ 14 „ BUDAPEST ÉVKÖNYVE. Összesen 5,055.486 frt 85 kr Nyomattot 1897 A pénztárban az 1896. év folyamán 44.000 tag volt biztosítva és pedig . . . férfi és . . . nő. A pénztárnak működési kerületében 14 fiók pénztára van, hogy a központtól távolabb vagy a környéken lakó tagjai a pénztárnak ne legyenek kénytelenek a segélyezések végett a központba fáradni. Mindezen helyeken a pénztár által alkalmazott orvosok és kifizető közegek állnak a tagok rendelkezésére. A pénztár állandóan 60 orvost alkalmaz a pénztár beteg tagjainak gyógykezelésére. Ezenkívül a pénztár házában Ambulatóriumot (Polyklinikat) tart fenn kizárólag a pénztár tagjai számára. Itt évenkint 14—15000 járó beteg veszi igénybe a specialista orvosok gyógykezelését. Osztályok vanJ nak: 1) belgyógyászati; 2) sebészeti; 3) bőrbajok, ivarszervek és hólyagbánlalmak gyógyítására; 4) szemészeti; 5) gége- torok- és orrbántalmak gyógyítására ; 6) fülbajok ; 7) idegbajok ; 8) nőbetegségek ; 9) fog- és szájbetegségek gyógyítására, azonkívül külön gyermekorvos is működik a tagok gyermekeinek gyógykezelésére. Az ambulatóriumot 1891. évben nyitotta meg a pénztár. A pénztári tagok gyermekeinek kezelésére külön gyermekorvos működik. Ezenkívül van a pénztárnak egy teljesen felszerelt vegyi laboratóriuma górcsövi vizsgálatokra, egy vizgyógyintézete, a mit most tetemesen megnagyobbít a természetes gyógymódnak terjedelmesebb mérvben való alkalmazására. Á pénztár házában egy sebészeti és szemészeti szanatórium van berendezve, mely 3 kórszobából és 8 ágyból áll. 1895-ben (szepl. 15-től decz. 31-ig) a sebészeti osztályon 38 beteg 555 napi ápolással, a szemészeti osztályon 6 beteg 95 napi ápolással kezeltetett a pénztár költségén. Az 1896. évben ápoltatott; a sebészeti osztályon 127 beteg 375 napig; összesen 8 ágyon 153 beteg 2983 ápolási nappal. A mull év őszén a pénztár a Pest megyében fekvő Szt-Endre városában 20.000 frt örök áron vásárolt egy épületet 4 és fél holdas befásitott kerttel, amit ü dűlő betegek menhelyévé (szanatóriumé) rendez be egyelőre 20 beteg felvételére. Az üdülő betegek menházá- nak az a czélja, hogy kezdődő lüdőgümő-kórnak és más oly megbetegedéseknek, melyek hosszas tartamnak s legnagyobbrészt halálos kim metelüek, lehetőleg eleje vétessék, másrészt pedig, hogy kiállított súlyos betegségek útim a lábadozó betegek a vissza eséstől megóvassanak. Az üdülő betegek menhelye, por- és füstmentes helyen, a fővároson kivid fekszik, azáltal igyekszik kifejtett czéljál elérni, hogy a beteg tagnak gondos ápolást, erőteljes táplálékot nyújt s az egészséges friss levegőn való tartózkodást teszi lehetővé díjtalanul, az intézet költségén. Az üdülő betegek számára berendezett sanatorium egyáltalában hazánkban az első ilynemű intézet. Ilyen még eddig nem volt. A pénztár czélja ugyanis tagjait megbetegedés esetén ingyenes orvosi kezelésben, gyógyszerekben és a szükséges gyógyászati segédeszközökben részesíteni; keresetképlelenség esetén ezenfelül pénzbeli segélyt nyújtani, mely a napi kereset 60° 0-át teszi ki; a tagok nejei és gyermekei ingyen orvosi kezelésben és gyógyszerekben részesülnek; gyermekágyas nők szülési segélyben részesülnek, halálozás esetén pedig a temetkezés költségeit szintén a pénztár szolgáltatja. Az üdülő menházban való ellátás rendkívüli segélyezést képez. A biztosításra kötelezett tagok befizetése és a nekik járó pénzbeli segély a következőkből tűnik ki: Osztály Heti járulék* ■ Táppénz egy napra Temetkezési költs, I. 7 kr. 30 kr. 12 frt 50 kr. II. 11 » 45 » 18 » 75 » III. 14 » 60 » 25 » — » VI. 21 » 90 » 37 » 50 » V. 28 » 1 frt 20 kr. 50 » — » Az önkéntes tagok befizetései és a nekik járó pénzbeli segély a következőkből tűnik ki; 1. Korosztály. Azon személyek számára, a kik koruk 12-ik évétől 40-ik évéig vétetnek fel. * Egy harmad részéi a munkaadó fizeti, julius 12-ón. 12
