Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)
Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - I. szakasz. Az Uralkodóház, Országgyűlés, Hatóságok, Nyilvános és magánintézetek, Tanintézetek, Egyesületek stb. Tiszti czímtára - III. rész. A m. kir. ministeriumok és az azok szakköréhez tartozó hatóságok, intézetek, közegek stb.
ill. Rési. Kereskedelmi minlsterlunk. feo ott előirt módon egyelőre keresztülvihető nem volt, ugyancsak a kereskedelmi és iparkamara elnökét kérték fel, hogy a kamarai tagok sorából négy tőzsdei bizottmányi tagol választasson s a kereskedelmi testületeket szintén keresse meg az iránt, hogy tagjaik köréből hasonlóképen négy bizottmányi tagot válasszanak. Az igy megválasztott tagok képezték azután a pesti tőzsde ideiglenes bizottmányát. A folytatólag tartott ülésekben meg lettek állapítva a tőzsdei csarnok berendezésének további részletei s azok végrehajtásával a gazdasági igázgató, Pergcr Ignácz bizatoll meg; határozatba mentek továbbá a tőzsde megnyitásának módozatai, melyek tekintetében meg lett állapilva, bogy a megnyitás különös ünnepélyességek nélkül történjék, s hogy a Lloyd-Társulat lapjában a tőzsde fontossága egy czikk- sorozatban fejtessék ki, s a kereskedői kar a tőzsde gyakori és rendes látogatására hivassák fel. A deczember 8-án tartott ülésben az elnök közölte a tagokkal, hogy az ideiglenes tőzsdei bizottmány tagjai immár meg vannak választva, és pedig a kereskedelmi és iparkamara részéről: Weiss B. F., Fröhlich Frigyes, Holl Frigyes, Semmler Frigyes; a nagykereskedők testületé részéről: Kern Jakab, Wahr- mann Mór, Mcdetz József; végre a polgári kereskedelmi testület részéről: Aebly Adolf, Flesch Mór, Kunewalder Lipót és Strasser Alajos. E választások folytán az e napon tartott bizottsági ülésre csakis a fölsorolt tagok lettek megliiva; Kochmcister Frigyes azonban felkéretett, hogy jövőre is vegyen részt a bizottsági üléseken s azok tárgyalásait, mint elnök vezesse. Miután az utóbbi a kérelemnek eleget tett, közölte a jelenlevőkkel, hogy az országfejedelmi tőzsdei biztos kinevezése iránt is megtétettek a szükséges lépések, s hogy ezen állásra a magyar kir. helytartótanács részéről Lakatos Lajos nyugalmazott helytartótanácsi fogalmazó van kiszemelve. Ugyanezen ülésben a tőzsdei rendtartás kidolgozására Weiss ß. F., Korn Jakab és Kunewalder M., továbbá az áruüzleti szokások összeállítására Flesch Mór, Aebly Adolf és Strasser Alajos, végre az értéküzleti szokások kidolgozására Wahrmann Mór, Holl Frigyes és Semmler Frigyes küldettek ki. A tőzsde pénztárosává Aebly Adolf választatott meg. Miután a tőzsdei bizottmány ilykép végleg megalakult, s a tőzsde felállításához az előkészítő lépések megtétettek, megkezdődlek a tőzsdei bizottmány sajátképeni ülései, melyek majdnem naponként tartattak s melyekben a tőzsde szervezetének minden részletei megbészélés és határozathozatal tárgyát képezték. Egyik ily ülésben a tőzsde megnyitása napjául 1864. január 18-ika tűzetett ki. III. A tőzsde ünnepélyes meg’nyitása 1864. január 18-án. Miután a tőzsdei bizottmány tagjai, az országfejedelmi tőzsdei biztos, valamint a megnyitási ünnepélyre meghívott vendégek, nevezetesen Pest város főpolgármestere, Krászo- nyi József, a két kereskedelmi testület, a Lloyd-Társulat és a gabonacsarnok elnökei a nagy tőzsdeterem egyik mellék- helyiségében egybegyűltek, délelőtt 11 órakor, mint a megnyitásra kitűzött időben, a nagy terembe vonultak, melyben időközben a kereskedői kar számos tagja gyűlt össze. Itt a tőzsdei bizottmány elnöke, Kochmcister Frigyes remek beszéddel üdvözölte a jelenvoltakat, kiterjeszkedvén úgy a tőzsde magasztos hivatására, mint annak fontos múltjára. A nagy hatást keltett tartalmas beszéd után Weiss B. F., mint a tőzsdei bizottmány legidősebb tagja, utánna a Lloyd- Társulat igazgatója Kern Jakab beszélt s majd Krászonyi főpolgármester a fiatal intézményt a városi hatós'ág oltalmáról és jóakaratáról biztosította. Ez után az elnök az emlékezetes ülést bezárta. IV. Szervezkedés. A tőzsde — első alapszabályai értelmében — a következő czélt tűzte ki maga elé: „mindennemű kereskedelmi javaknak, veretlen arany- és ezüstnek, pénznemek- és váltóknak, a magyar iparvállalatok által, felsőbb engedély folytán kibocsátott részvények- és kötvényeknek eladását s vevését, végre zálog-, biztosítási és szállítási üzleteket megkönnyíteni“. A tőzsde, megalakulása idején, nem volt zártkörű társaság; az első alapszabályok 5. §-a szerint „az áru- és értéktőzsdébe minden, a férfinemhez, tartozó feddhetlen jellemű, illedelmes magaviseletü egyén beléphet, ki az általános törvényes határozatoknál fogva vagyonáról szabadon rendelkezhetik, de különösen minden üzletember, termelő, eladó és vevő,“ s a 7. §, szerint csupán az, a ki az árutőzsdét a nélkül látogatja, hogy erre állásánál fogva, hivatva lenne, volt köteles évi jegyei váltani, mely 12 Irtot tett ki. Ez az állapot azonban csak rövid ideig tartott. Már az 1865. deczember 7-én a helytartótanács által megerősített tőzsde-rendszabályok értelmében a tőzsde látogatásának valamint a cselekvő és szenvedő választóképesség joga 12 frtnyi évi belépti jegy váltásához volt kötve; kivételt csupán a gabonacsarnok azon tagjai képeztek, kik egyszermind a Lloyd-Társulatnak is tagjai voltak, s kik e minőségük alapján a tőzsdének is valóságos tagjaivá váltak, szavazó- és választó-joggal felruházva. Ellenben a gabonacsarnok azon tagjai, kik a Lloyd-Társulatnak nem tagjai, csupán arra nyerlek jogot, bogy a tőzsdét, melynek helyisége a tőzsdeórák alatt a gabonacsarnokkal nyílt összeköttetésben állott, szabadon látogathatták, s viszont ennek megfelelőleg a tőzsdetagok is szabad bejárással bírlak ezen órák alatt a gabonacsarnokba. A Pesti Lloyd-Társulat a tőzsdének czéljai előmozdítása es a tőzsde rendezése tekintetében segélypénzt nyújtott, melynek összegét a Lloyd-Társulat szabad belátása szerint állapította meg; világosan ki volt azonban kötve, hogy „ez által a Lloyd-Társulatnak az árn- és értéktőzsdébe vagy annak igazgatásába sémi befolyása sem leend.“ Az alapszabályok megállapítása után a tőzsdebizottmány a tőzsdei szokások kidolgozásához fogott és azokat 76 szakaszban rövid idő alatt életbe is léptette. A szakaszok kiterjeszkednek úgy az áru-, mint az értékpapírüzletre. V. A tőzsde viszonya a g-abonacsar- uokhoz és egyesülése. Még meg sem alakult a tőzsde, midőn a liz év óta fennálló gabonacsarnok kebelében már is könnyen érthető féltékenység kapott lábra az alakulásban levő uj intézmény a tőzsde, iránt. Minthogy a tőzsde az árú-, s különösen a gabonakereskedésre is kiterjesztő üzleti körét, és alapítása a közhatóságok élénk pártfogása mellett ment végbe, a gabonacsarnok némely vezető elemei veszélyes versenytársat láttak támadni az uj intézetben, daczára annak, hogy ez utóbbit is ugyanazon testület támogatta úgy erkölcsileg, mint anyagilag, mely a gabonacsarnokot alapította, nevezetesen a Pesti Lloyd-Társulat. Az ismételt közeledési kísérletek azonban nem nyugodtak, s tényleg 1864. április havában a Lloyd-Társulat vezérlő elemeinek közbevetésére csakugyan sikerült a két intézmény közt, legalább egyelőre, békét létesíteni. A gabonacsarnok, a tőzsde és a Lloyd-Társulat kiküldötteiből alakult vegyes bizottság javaslatára ugyanis már 1864. április havában megállapodás jött létre a tőzsde és gabonacsarnok közt, mely a súrlódásnak véget vetett. A viszálykodások azonban még mindig tovább tartottak, úgy hogy végre a gabonacsarnok az 1864. óta fennálló egyezményt is felmondta a tőzsdének. E válságos helyzetnek, mely alatt a piaczok szenvedtek, véget vetett az 1868. évi január 30-án tartott közgyűlés, mely higgadtan megfontolva az eseményeket egy bizottságot küldött ki Kochmeister Frigyes báró elnöklete alatt. Ez a bizottság azután hosszabb tárgyalás után kimondta a két intézet teljes egyesülését s megállapította az egyesülés pontozatait, melyeket az 1868. évi márczius 24-én tartott tőzsdei közgyűlés megjegyzés nélkül elfogadott.
