Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)
Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - I. szakasz. Az Uralkodóház, Országgyűlés, Hatóságok, Nyilvános és magánintézetek, Tanintézetek, Egyesületek stb. Tiszti czímtára - III. rész. A m. kir. ministeriumok és az azok szakköréhez tartozó hatóságok, intézetek, közegek stb.
III. Rést. Kereskedelmi ministerium. ■7-7 38. §. Mustra szerinti eladás esetében tartozik az eladó a mustrát saját pecsétjével vagy hivatalos pecséttel lezárva a vevőnek átadni. A nyitott mustra csak akkor szolgálhat a szállított árú minősége megítélésének alapjául, ha azt mindkét fél elismeri, különben csak jellegmustra (typus) gyanánt jöhet tekintetbe, mely csupán az árú általános jellegének ismertető jeléül szolgál. 39. §. A minőségi kifogás megtétele tekintetében, a mennyiben ezen szokások egyes árúczikkekre nézve kivételt nem állapítanak meg, a következő határozatok érvényesek: a) ha a vevő és az eladó az árú megtekintésénél vagy annak átadásánál akár személyesen, akár meghatalmazott által képviselve, jelen van, az árú minősége elleni kifogás azonnal megteendő. b) A más helyről küldött árút tartozik a vevő legkésőbb a vasúti vagy hajóértesitvény vételét követő első hétköznapon megvizsgálni és minőségi kifogásait az eladóval távirdai úton, vagy ha tavirdai összeköttetés nincsen, ajánlott levélben azonnal közölni. A föntebbi határozatok meg nem tartása esetén az árú nem kifogásoltnak tekintetik. 40. §. A mennyiben az árú minőségének megbirálására a tőzsdei szakértő bizottság van hivatva: a) az előző szakasz a) pontja esetében a felek az árúból közös mustrát vegyenek; b) az előző szakasz b) pontja esetében az átvevő a megtekintés után az árúból azonnal hiteles alakban mustrát vétessen. 41. §. Ha a felek valamelyike a 40. § a) pontja esetében a közös mustravételt megtagadja, a másik fél köteles, és pedig Budapesten a tőzsde titkári hivatala útján, másutt hiteles alakban a vonakodó fél költségére mustrát vétetni. 42. §. Ha az átvétel végeit bemutatott egész árumennyiség vagy annak egy része ellen emelt minőségi kifogást a tőzsdei szakértő bizottság igazoltnak mondja ki, az eladónak azonnal teljesítendő szállításoknál is jogában áll, bizonyos időtartamon belül teljesítendő szerződéseknél azonban mindig csak a kikötött időtartamon belül a kifogás igazolt voltának kimondása napjától számítva, Budapesten Három nap alatt, Budapesten kiviül öt nap alatt a kifogásolt árút más szerződésszerűvel pótolni. 43. §. Azt az igazolható utazási, személyi s egyéb költségei, melyet a vevőnek szerződés ellenes áru bemutatása okoz, az eladó megtéríteni tartozik. 44. §. Hasonlóképp.!) köteles a vevő, ha az árú minősége ellen emelt kifogása mint alaptalan elvettetik, s ennek következtében az átvételben késedelem áll be, minden ezáltal keletkezett költséget (fekbért, hajóvárakozási dijt stb.) és az igazolható kárt megtéríteni. VI, A fizetésről. 45. §. A fizetés az árú átadásakor az árúszámla ellenében teljesítendő. Azonban az eladó a csak részben átadott árú-mennyiségért is követelheti a megfelelő vételár azonnali kifizetését. 46. §. Ha a vételár váltóval, kötelezőjegygyel vagy utalványnyal egyenlítendő ki, a kiegyenlítés az árú átadasa és az árúszámla bemutatása után haladéktalanul teljesítendő. Nagyobb mennyiségeknél, a melyek átadása kél napnál hosz- szahb időt vesz igénybe, az. eladó a kiegyenlítést naponként követelheti, és neki a naponként szállított részletek vételárának megfelelő összegről szóló váltók, kötelczőjegyek vagy utalványok azonnal kiszolgáltalandók. Az eladó abban az esetben, ha a megállapított fizetési értékek a meghatározott időben részére nem adatnak át, az aladást készfizetésre történt gyanánt tekintheti és az ekként esedékessé vált számlabeli összeget a vevőtől behajthatja. Ily esetben azonban a leszámítoló kamat, az osztrák-magyar bank kamatlába szerint a fizetési értékek eredetileg kikötött lejárati idejéig számítva, a vevőnek megtérítendő. 47. §. A vevő a lejárat előtt teljesített fizetés után kamatot vagy scontol nem vonhat le. A fizetést a vevő mindig költség- és póstabér-mentescn tartozik teljesíteni. Az eladó, időre szóló ügyleteknél, az általa előlegezett oly készpénz-kiadásokért, melyek a vevőt terhelik, 5"/o-os évi kamatot számíthat. 48. §• A számlának csupán egyes tételei ellen emelt kifogás nem jogosítja fel a vevőt az. egész, számlaösszeg kiegyenlítésének megtagadására. 49. §. Ha a fizetés feladó-vevény ellenében köttetett ki, az csakis valamely fuvarozó vállalat által kiállított feladó-vevény, vagy egyenértékű feladó-okmány ellenében követelhető. 50. §. Ha a vételár fizetése egészen vagy részben az árú átadása elölt teljesítendő, az eladó a vevő késedelme esetén jogosítva van az utóbbi ellen az 54—59. §§-ok szerint járni el. 51. §. Ha a költségmentesen a vasúthoz vagy hajóhoz szállitan- dólag, vagy feladó-vevény ellenében fizetendőleg eladott árú felvételét a fuvarozó vállalat forgalmi akadályok folytán megtagadja, vagy ha az árúfelvétel köztudomásúlag korlátolva vagy beszüntetve van, az eladó a vevőtől a már készen tartott árú átvételét és kifizetését követelheti, és ha az átvétel s a kifizetés azonnal nem teljesittetik, az árút biztosítás mellett a vevő költségére és veszélyére valamely raktárba berakathatja. Hy esetben a vevő a vételárból csupán a vasúthoz vagy a hajóhoz azon időben szokásos fuvarozási költségeket vonhatja le. 52. §. Ha az árú valamely szerződésileg megnevezett állomás paritása alapján adatott el, az eladó azt ugyanazon termelő vidék más állomásán is szállíthatja. Ha a szerződésben a továbbfuvarozás iránya meg nem állapíttatott, a szerződő felek kötelesek kölcsönösen elszámolni azt a fuvardíjkülönbözetet, mely egyrészt a feladó állomástól az érkező állomásig érvényben álló, másrészt a szerződésben megnevezett paritásos állomástól az érkező állomásig fennálló fuvardíjtételek közt mutatkozik. Ha azonban a továbbfuvarozás iránya a szerződésben meg van állapítva, tekintet nélkül arra az irányra, melyet az áru tényleg vett, azt a fuvardíjkülönbözetet kell kölcsönösen elszámolni, mely egyrészt a szerződésben megnevezett paritásos és a szerződésben megnevezett érkező állomás közt érvényben levő, másrészt meg a tényleges feladó állomás és a szerződésben megnevezett érkező állomás közt fennálló fuvardíjtételek közt mutatkozik. A kölcsönös elszámolásnál az általános fuvardijszabások s a levonási tételek szolgálnak alapul. 53. §. Ha az áru valamely feladó-állomáson szállítandó s az eladó által megállapodás szerint a vevőnek megküldetik,
