Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)
Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - I. szakasz. Az Uralkodóház, Országgyűlés, Hatóságok, Nyilvános és magánintézetek, Tanintézetek, Egyesületek stb. Tiszti czímtára - III. rész. A m. kir. ministeriumok és az azok szakköréhez tartozó hatóságok, intézetek, közegek stb.
Hí. Rést. ?S Kereskedelmi mlnisterlum. az áru súlya a fuvarozó-vállalat hivatalos mérlegelési jegyével igazolandó. Ha az eladó a hivatalos mérlegelési elmulasztja, az átvevőnek jogában áll a súlyt a lerakodó állomáson hivatalosan megáüapittatni. Ez esetben azonban a fuvarozó vállalat szabályzatai értelmében megengedett hiány természetes sulyapadásnak (beszáradásnak) tekintendő, a melyet az eladó nem köteles megtéritni. Ha az átvevő is elmulasztja a súlynak hivatalos megállapítását, a fuvarlevélbe beirt súly szolgál az elszámolásra alapul. E határozatok érvényesek akkor is, ha a feladó vagy lerakodó állomáson hivatalosan megállapítandó súly képezi a szerződésszerű elszámolási alapot. VII. A késedelemről. 54. §. Átadás-, illetőleg átvételbeli késedelem esetén a szerződéshez hű tél - tetszése szerint: a) követelheti a késedelmes féltől a szerződés teljesitését s a késedelemből eredő kár megtérítését; b) a szerződéstől egyszerűen elállhat, mintha az meg sem köttetett volna; c) a késedelmes fél rovására a szerződésbeli árú mennyiségét megvétetheti, illetőleg eladathatja s attól a szerződési ár'es a magasabb bevásárlási, illetőleg a csekélyebb eladási ár közti különbözetet, valamint egyéb igazolható kára és kiadásai megtérítését követelheti; d) a késedelmes féltől, kényszervétel vagy eladás foganatosítása nélkül, azon különbözet megtérítését követelheti, mely a teljesítés helyén és idejekor a szerződési és az átlagos piaci, illetőleg tőzsdei ár közt mutatkozik ; e) követelheti igazolható kára vagy elmaradt nyeresége megtérítését. 55. §. Tartozik azonban a szerződéshez hű fél a késedelmes felet legkésőbb a késedelem beálltát követő második hétköznapon Írásban értesíteni arról, vájjon a késedelemből az 54. §. a)—e) pontjai szerint eredő jogai közül melyiket kívánja gyakorolni. Jogában áll különben ebbeli értesítését a tőzsde titkári hivatala vagy az erre illetékes személy által felveendő óvás útján közölni a késedelmes féllel. 56. §. Ha a szerződéshez hű fél a késedelemnek az 54. §-ban felsorolt következményei tekintetében választási jogát már gyakorolta, választásától többé el nem térhet. 57. §. A szerződés teljesítésére menő igény elenyészik, ha azt a szerződéshez hű fél a késedelem beálltát követő 14 nap alatt bírói úton nem érvényesíti. 58. §. A szerződéstől való elállás esetében a kapott foglaló és előleg haladék nélkül visszaadandó. Ha a szerződés több időszakban teljesítendő, a visszalépés nem hat ki sem a már teljesített, sem a még le nem járt kötelezettségekre. 59. §. A kényszer-vételt vagy eladást legkésőbb az 55. §-ban említett értesítés napját követő legközelebbi hétköznapon rendes kereskedő gondosságával s mindenesetre a létező napi árak tekintetbe vételével kell foganatosítani. Ezen határozatok meg nem tartása esetén a kényszervétel vagy eladás a késedelmes fél rovására történtnek nem tekintetik. A kényszervételnél vagy eladásnál a késedelmes javára mutatkozó fölösleg ez utóbbit illeti s annak azonnal kiadandó. Vili. A fizetésre képtelenségről. 60. §. A fizetésre képtelenség, a tőzsdén vagy a tőzsdei szokások szerint kötött ügyletek tekintetében, eltekintve a csődnyitás esetétől, midőn az országos törvények szolgálnak irányadóul, beállottnak tekintetik : a) ha az illető egyén önmaga kijelenti, hogy fizetésre képtelen; b) ha az illető egyén fizetéseit beszünteti, vagy hitelezőitől fizetésre halasztást (moratóriumot) kér, vagy azokkal leengedések iránt alkudozik; c) ha ellene fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt bírói végrehajtás siker nélkül vétetett foganatba; d) ha a fizetésre képtelenséget kellően igazolt más körülmények alapján, melyekből a fizetésre képtelenség kiviláglik, a tőzsde tanácsa mondja ki. 61. §. Ha az együk szerződő fél a szerződésszerű teljesítési idő bekövetkezte előtt fizetésre képtelenné válik, a másik fél jogosítva van, legkésőbb a fizetésre képtelenség tudomására jutását követő nap déli tőzsdéjén az ügyletét annak lejárati határidejére fedezni, s a fizetésre képtelen szerződő féltől a szerződési és a magasabb bevásárlási, illetőleg a csekélyebb eladási ár közti különbözet, valamint a végrehajtási vétel vagy eladás által okozott költségek megtérítését követelni. IX. A határidöüzletre vonatkozó különös határozatok. 62. §. A határidőüzletre vonatkozó különös határozatok oly adásvételi kötlevelekre nyernek alkalmazást, melyek szerződés- szerűleg meghatározott valamely hónap folyamán a 63. §. szerint megszabott mennyiségben és s z o k á s s z e r ü minőségben szállítandó gabonanenrüekről, olajmagokról, hüvelyes veteményekről, szüváról vagy szilvaizről szólanak, feltéve, hogy a teljesítés helye Budapest. 63. §. Határidőre szóló kötlevelek búzánál és kukoriczánál csupán egyszer, rozsnál, olajmagvaknál és hüvelyes vetemé- nyeknél csupán ötszáz, szilvánál vagy szilvaiznél százzal osztható számú métetermázsáról állíthatók ki. 64. §. A határidőügyletek lebonyolítása, tehát felmondása és leszámolása a Budapesti Giró- és Pénztár-Egylet R. T, vezetése alatt álló árúüzleti leszámoló iroda közvetítésével történik. E végből mindazon tőzsdetagok, kik határidő ügyleteket kötnek, azokat az árúüzleti leszámoló rend értelmében a leszámoló irodánál bejelenteni tartoznak. 65. §. __ A mennyiben a leszámoló irodánál lebonyolításra bejelentett ügydetek kiegyenlítődnek felmondás tárgyát nem képezhetik és csupán a kölésbeli árkülönbözetek kiegyenlítésére nézve számoltatnak el. Felmondás tárgyát csupán a kiegyenlítés után fenmaradt szállítási és átvételi egyenlegek képezik. 66. §. A köllevélben kikötött árúmennyiség egyszerre mondandó fel szállításra. A szállítási hónap beálltával az eladónak bármikor jogában áll az árút felmondani. A felmondási idő öt napot tesz. A felmondás napja, mely csak hétköznap lehet, a felmondási időbe nem számittatik be s a közbeeső vasárnapok és közönséges ünnepek a felmondási időt nem szakítják félbe. A felmondás és a teljesítés napjának a szállítási hónapon belül kell esnie. 67. §. A felmondás olykép történik, hogy az eladó szállítási egyenlegét vagy annak egy részét a leszámoló irodának
