Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)
Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - I. szakasz. Az Uralkodóház, Országgyűlés, Hatóságok, Nyilvános és magánintézetek, Tanintézetek, Egyesületek stb. Tiszti czímtára - III. rész. A m. kir. ministeriumok és az azok szakköréhez tartozó hatóságok, intézetek, közegek stb.
III. Rész. •74 Kereskedelmi ministerium. M ontjából kívánatossá nem teszik, az árjegyzés beszüntetését atározhatja el. Ebbéli határozatát a tőzsdetanács indokolni nem tartozik. II. A lajstromozó-illetékek és árjegyző-díjak. 14. §• A tőzsde hivatalos árjegyző-lapjában jegyzett minden értékpapír után a tőzsde, saját pénztára javára, rendszerint lajstromozó-illetéket és évi árjegyző-díjat szed. 15. §. A lajstromozó-illeték az értékpapír árjegyzésének engedélyezése alkalmával egyszcr-mindenkorra rovatik ki s a vonatkozó határozat kézbesítésétől számított nyolcz nap alatt fizetendő. A lajstromozó-illeték befizetése előtt a tőzsdei árjegyzés helyt nem foghat. Az évi árjegyző-díj az előző év deczember hó 15. napjáig fizetendő be. Ha az árjegyzés évközben rendeltetik el, az évi árjegyző-díj hányada azon hónaptól kezdve számítandó, melyben az árjegyzés elrendeltetett. 16. §. Lajstromozó-illeték fizetésétől csupán a magyar vagy osztrák állam által kibocsátott állampapírok mentesek. 17. §. Árjegyző-díj fizetésétől mentesek: 1. A magyar vagy osztrák állam által kibocsátott állampapírok. 2. Az egyes vasutak államosítása következtében az állam által elvállalt adósságok czimletei (részvények és elsőbbségi kötvények,) és egyáltalában az állam által kibocsátásuk után átvett kölcsönök, az átvételt követő évtől kezdve. 3. A „Sorsjegyek“ rovata alatt jegyzett értékpapírok. 4. Idegen államkölcsönök, a mennyiben az illető államokban létező tőzsdéken a magyar állampapírok ebben a mentességben részesülnek. 5. A Budapesti Giro- és Pénztár-Egylet Részvénytársaság részvényei, addig, mig az a lőzsdetanácscsal kötött egyezmény alapján a tőzsdei ügyletek leszámolását ellátja. 18. §. Közhasznú czélokra kibocsátott kölcsönkötvényeknél a tőzsdetanács lajstromozó-illeték és évi árjegyző-díj beszedésétől eltekinthet. 1&. §• A lajstromozó-illeték és az árjegyző-díj kiszabásánál a következő díjjegyzék szolgál alapul: I. Bankok, takarékpénztárak és biztosító-társaságok részvényeinél : a befizetett részvénytőke után 500,000 írtig lajstomozó-illeték 500 frt, árjegyző-díj 200 frt; 500,000 1 millió írtig lajstromozó-illeték 800 frt. árjegyző- díj 300 frt. Minden további megkezdett millió forint után a lajstromozó-illeték 200 írttal, az árjegyző-díj 50 frttal emelkedik, úgy, hogy az 1 millió forint után járó 800 frtnyi lajstromozó- illetékhez, illetőleg a 300 frtnyi árjegyző-díjhoz a 200 frt, illetőleg az 50 frt többszöröse hozzászámittatik, de a lajstromozó-illeték 2500 irtot, az árjegyző-díj pedig 1000 frtot meg- nem haladhat. II. Iparvállalatok részvényeinél : a befizetett részvénytőke után 500,000 írtig lajstromozó-illeték 500 frt, árjegyző-díj 200 írt: 500,000—1 millió írtig lajstromozó-illeték 800 frt, árjegyző-díj 300 frt. Minden további megkezdett millió forint után alajstromo zó-illeték 200 írttal, az árjegyző-díj 50 írttal emelkedik, úgy, hogy az 1 millió forint után járó 800 frtnyi lajstromozóilletékhez, illetőleg a 300 frtnyi árjegyző-díjhoz a 200 frt, illetőleg az 50 frt többszöröse hozzászámmittatik, de a lajstromozó-illeték 2000 frtot, az árjegyző-díj pedig 600 frtot meg nem haladhat. III. Közlekedési vállalatok részvényeinél: a befizetett részvénytőke után 2 millió forintig lejstromozó-illeték 500 frt, árjegyző-dij 200 frt. ' Minden további megkezdett millió forint után a lajstromozó-illeték 100 forinttal, az árjegyző-dij 50 írttal emelkedik, úgy, hogy a 2 mfllió forint után járó 50 forintnyi lajstromozó illetékhez, illetőleg a 200 frtnyi árjegyző-díjhoz a 100 frt, illetőleg az 50 frt többszöröse hozzászámittatik, de a lajstromozó-illeték 2000 frtot, az árjegyző-díj pedig 500 frtot meg nem haladhat. IV. Elsőbbségi kötvényeknél : a kibocsátás névérléke szerint 1 millió forintig lajstromozó illeték 500 frt, árjegyző-díj 200 frt. Minden további' megkezdett millió forint után a lajstromozó-illeték 100 frttal, az árjegyző-díj 25 írttal emelkedik, úgy, hogy egy millió forint után járó 500 forintnyi lajstromozó-illetékhez, illetőleg a 200 Irinyi árjegyző-díjhoz a 100 frt, illetőleg a 25 frt többszöröse hozzászámittatik, de a lajstromozó-illeték 1500 frtot, az árjegyző-díj pedig 400 forintot meg nem haladhat. V. Zálogleveleknél és kölcsönkötvényeknél: a lajstromozó-illeték különbség nélkül 500 forint. Az árjegyző-díj az utolsó évi vagyonmérleg szerint forgalomban levő záloglevelek és külcsönkötvények névértéke után V25%o-ot tesz, azonban 250 írtnál alacsonyabb nem lehet s 5000 forintot meg nem haladhat. Ha valamely intézetnek különféle záloglevelei és kölcsön- kötvényei jegyeztetnek, az árjegyző-díj kiszabásánál a forgalomban levő záloglevelek és külcsönkötvények összesitelt névértéke szolgál alapul. VI. Sorsjegyeknél : A kibocsátás névértéke szerint a lajstromozó-illeték minden millió forint után 500 frt, de 5000 forintot meg nem haladhat. 20. §. Idegen államkölcsönöknél a lajstromozó-illetéket a tőzsde- tanács esetről-esetre állapítja meg. 21. §. Ha részvénytársaságoknál az eredetileg meghatározott alaptőke teljes befizetése a lajstromozás elrendelése után történik, a lajstromozó-illeték a későbbi befizetés összege után a fentebbi díjjegyzék szerint újból kirovandó. Az évi árjegyző-díj a teljesen befizetett alaptőke után szintén a fentebbi díjjegyzék szerint fizetendő. Ugyanez áll az alaptőke későbbi felemelése esetén is. 22. §. Már tőzsdeileg jegyzett külcsönkötvények conversiójánál a lajstromozó-illeték legalacsonyabb tétele rovandó ki akkor, ha a convertálandó kötvények annak idején lajstromozó-illetékkel már meg lettek róva. Ugyanez áll részvénytársaságok egyesülése esetében, ha valamelyik részvénytársaság lajstromozó-illetéket már fizetett. 23. §. Ezen szabályzat 1897. május 1-én lép életbe.
