Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)
Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - I. szakasz. Az Uralkodóház, Országgyűlés, Hatóságok, Nyilvános és magánintézetek, Tanintézetek, Egyesületek stb. Tiszti czímtára - III. rész. A m. kir. ministeriumok és az azok szakköréhez tartozó hatóságok, intézetek, közegek stb.
III. Rész. ___________75 Kereskedelmi mínisterium. f) Á.i*úit5Eleti szokások. Általános határozatok. A tőzsdei szokások hatálya. 1. §• I A budapesti árú- és értéktőzsdén létrejött minden áruügylet az alábbi általános és különös határozatok (szokások) szerint kötöttnek tekintetik. 2- §• Az alábbi szokások alkalmaztatnak azokra az ügyletekre is, melyek a budapesti árú és értéktőzsdén kívül a tőzsdei szokásokra való határozott hivatkozással köttetnek. II. A szóbelileg kötött ügylet írásbeli elismeréséről. 3. §• Szóbelileg kötött ügyleteknél mindegyik szerződő fél a megkötést követő legközelebbi hétköznap folyamán a másik féltől az ügylet megkötésének Írásbeli elismerését követelheti. Az írásbeli elismerést az erre vonatkozó felhívás vételétől számított 24 óra alatt kell kiállítani s a felhívó fél részére elküldeni, ki a maga részéről az Írásbeli elismerés vételét követő 24 óra alatt szintén Írásban köteles az ügylet létrejöttét elismerni. Az írásbeli elismerésnek az ügylet összes leltételeit magában kell foglalnia. 4- §• Ha az írásbeli elismerés kellő időben meg nem történik, a másik fél a) az ügylettől elállhat, mintha az meg sem köttetett volna; vagy h) az ügyletet a késedelmes fél rovására lebonyolíthatja; vagy végre c) az ügylet írásbeli elismerését bírói úton követelheti. Mindenik esetben azonban tartozik az írásbeli elismerés kiadására megszabott határidő lejártát következő hétköznapon ellenfelét Írásban értesíteni arról, vájjon az őt e szakasz szerint megillető jogok közül melyiket kívánja gyakorolni. Az írásbeli elismerés megtagadásából ezen szakasz és c) pontja alapján eredő igény elenyészik, ha az arra jogosított fél az értesítés feladásától számított 10 nap alatt azt biróilag nem érvényesítheti. Az értesítés a tőzsde titkári hivatala útján is történhetik. 5. §. Alkusz közbenjöttével kötött ügyletnél a megbizó fél a harmadik személy irányában csak akkor van kötezve, ha a 3. §-ban meghatározott határidők alatt az ügylet megkötését Írásban elismerte. Ellenkező esetben egyedül az alkusz marad jogosítva és kötelezve azzal szemben, a kivel az ügyletet kötötte. III. Szokásos adásvételi feltételek értelme. 6. §. Ha a szállítandó. árú mennyisége a szerződésben ezen hozzátétellel „körülbelül“ (circa, mintegy) van megjelölve, az eladónak jogában áll a megnevezett mennyiségnél 5 százalékkal többet vagy kevesebbet szállítani. 7- §• „Waggon-rakomány“ alatt — közelebbi jelző nélkül — 100 métermázsa (100 kilogrammjával számítva) értendő. 8. §• Ez a kifejezés : „a vasútnál, a hajónál, a raktárból stb. átveendő, illetőleg szállítandó“ a vevőt arra kötelezi, hogy az árút a szerződésben megnevezett helyen saját költségén vegye át. 9. §. Ez a kifejezés: „költségmentesen (franco) vasúthoz, hajóhoz raktárhoz stb.“ az eladót arra kötelezi, hogy az árút költségmentesen szállítsa a szerződésben megnevezett helyre. 10. §. Ez a kifejezés : „a hajóba“ vagy „a waggonba berakva“ azt jelenti, hogy az összes feladási költségeket — a bera- kodási dijat is beleértve — az eladó egymaga köteles viselni. A vasúti kocsi előállításáról a vevő tartozik gondoskodni • 11. §• A szerződésbeli árúra vonatkozó ez a kifejezés: „megszemlélt és jónak talált“ az eladót felmenti a vevő által megszemlélt árú minősége tekintetében a felelőség alól, kivévén a csalás esetét. Ha azonban az átvételnek nem kell azonnal megtörténnie, az eladó mindaddig, míg a vevőt az átvétel tekintetében késedelem nem terheli, a rendes kereskedő gondosságával megőrizni tartozik. Ha a vevő az általa „megszemlélt és jónak talált“ árú tekintetében, ezen szerződésbeli kifejezés dacára, az eladót az árú minőségéért és esetleges hibáiért felelőssé akarja tenni, ezt határozottan ki kell kötnie. 12. §. Ez a kifejezés „minőségi súly iránti jótállás nélkül“ azt jelenti, hogy az ügyletnél a tőzsdei szokásoknak a minőségi súlyról szóló határozatai nem alkalmazhatók. 13. §. E kifejezések alatt: „a hó elején“ : a hó 1-jétől bezárólag 10-ig terjedő időszak ; „a hó fele“ alatt: a hó 1-jétől bezárólag 15-ig terjedő időszak; „ hó második fele“ alatt: a hó 16-tól bezárólag a hó utolsó napjáig terjedő időszak; „a hó közepe“ alatt: a hó 15-ike ; „a hó vége“ alatt: a hó utolsó napja értendő. 14. §. Oly szerződés, melynél a szállítás ideje c kifejezéssel: „a hajózási évad megnyílta után“ van megjelölve, a hajózási évadnak a tőzsde tanácsa által évenként közhírré telt megnyíltától számítandó hat hét leforgása alatt teljesítendő. 15. §. „Vasúton“ vagy „útban levő“ gyanánt eladott árúnak az ügylet megkötése idejében a vaspályán már továbbítás végett, már feladva kell lennie. „Úszó“ gyanánt eladott árúnak az ügylet megkötése idejében az illető fuvarozási eszközön már berakva kell lennie. 16. §. Ha a szerződésben a szállítás „a vevő tetszése szerint“ van kikötve, az árúnak két nappal a vevő részéről történt felmondás után az átadásra készen kell állania. IV. A szállításra vonatkozó határozatok. 17. §. Ha a szállítás felmondásra teljesítendő, az eladó van jogosítva a felmondásra. A felmondás ajánlott levél vagy a tőzsde titkári hivatala útján történik. A felmondásban pontosan megjelölendő : a kötésbeli árú szállítandó mennyisége, a nap, melyre átvétel végett a felmondás szól, a ' vételár, úgyszintén a helyiség, a hol az átadás teljesítendő lesz, végre a felmondás kelte. 18. §. A felmondás napja a felmondási időbe nem számittatik be, s a közbeeső vasárnapok és közönséges ünnepek a felmondási időt nem szakítják félbe.
