Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)
Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - I. szakasz. Az Uralkodóház, Országgyűlés, Hatóságok, Nyilvános és magánintézetek, Tanintézetek, Egyesületek stb. Tiszti czímtára - III. rész. A m. kir. ministeriumok és az azok szakköréhez tartozó hatóságok, intézetek, közegek stb.
III. Rész. Kereskedelmi ministerium. 21. §. Ha valamely átvevő a meghatározott egységnél nagyobb mennyiséget jelent be átvételre, annak részére, a mennyiben egyéb akadály fenn nem forog, soron kivid nagyobb mennyiség utalható ki. 22. §. Az eladók állal felmondott mennyiségek felosztásáról az illető vevők részére a leszámoló iroda igazolványokat állít, melyek a felmondott árú átvételére jogosítanak, s melyekből az átvevő tudomást szerez arról, hogy kitől kell a felmondott árút átvennie. 28. §. A leszámoló iroda a felmondók és átvevők nevét, valamint a felmondott és átveendő árúk mennyiségét kifüggesztés útján teszi közzé. Minden átvevőnek a leszámoló irodánál személyesen vagy irásbán bejelentett meghatalmazottja által kell a leszámoló irodánál jelentkezni az előző szakaszban értett igazolványok átvétele végett. 24. §. A leszámoláshoz való belépés bármikor, a kilépés 80 napi felmondás mellett történhetik, A leszámolásban résztvevők kötelesek a leszámoló- irodánál 10 frtnvi bejegyzési díjat fizetni és 200 frtnyi kama- tozatlan óvadékot készpénzben nyújtani. Az óvadék a résztvevőnek a leszámoló iroda iránt fennálló kötelezettségei biztosítására szolgál, s a mennyiben az akár ily kötelezettségek, akár pénzbírságok fejében történt levonások folytán megcsonkulna, nyomban az eredeti összegre egészítendő ki; kilépés esetén a nem terhelt összeget a kilépéstől számítolt 30 nap alatt kell visszaszolgáltatni. 25. §. A bejegyzési díjon kívül minden résztvevő utólagosan havi illetéket fizet, melynek összegét a leszámoló iroda és a résztvevő egyetértőleg állapítják meg. Megegyezés hiányában a tőzsdetanács által megállapított leszámoló díjak kerülnek alkalmazásra, melyek havonként utólagosan fizetendők. 26. §. A tőzsdetanács a tőzsdei tagok sorából egy 5—T tagból álló szakértő-bizottságot nevez ki, melynek feladata fizetés- képtelenségek esetén közreműködni. 27. §. A bírságok beszedése és hovaforditása iránt a leszámoló iroda jelentése alapján a tőzsdetanács intézkedik. e) Szabályzat értékpapíroknak tőzsdei lajstromozása és árjegyzése tárgyában. I. Eljárás a lajstromozás és árjegyzés körül. 1. §• , f # b / Értékpapírok tőzsdei lajstromozását és árjegyzését a tőzsdetanács határozza el. A tőzsdetanács a lajstromozást megtagadó határozatát indokolni nem tartozik. A miniszteri tőzsdebiztosnak a tőzsdei alapszabályok 21. §-ában biztosított az a joga, melynek alapján a tőzsdetanácsnak a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző határozata végrehajtását felfüggesztheti, ily határozatokra is kiterjed. 2- §• Magyar és osztrák állampapírok tőzsdei árjegyzését a tőzsdetanács a m. kir. pénzügyminiszter megkeresése folytán, minden további vizsgálat mellőzésével, foganatosítja. Idegen állampapírok tőzsdei árjegyzését a tőzdelanács csupán a m. kir. pénzügyminiszter engedélye mellett rendeli el. Törvényhatóságok és községek állal kibocsátott kölcsön* kötvények tőzsdei árjegyzését a tőzsdetanács a kereskedelemügyi m. kir. miniszter megkeresése folytán rendeli el 3. §. A jegyeztetni kívánt belföldi értékpapírnak, valamint szelvényeinek magyar szöveggel kell briniok. 4- §. Belföldi értékpapíroknál a kamatok, osztalékok, a kisorsolt vagy felmondott címletek kifizetésére Budapesten fizető hely jelölendő ki. 5. §. Az árjegyzés iránti kérvényhez kötelező nyilatkozat csatolandó arról, hogy a jegyeztetni kívánt értékpapírokra vonatkozó minden hirdetmény a magyar hivatalos lapban is közzé fog tétetni, s hogy a kérvényező ezen szabályzat ösz- szes rendelkezéseinek pontosan eleget fog tenni. 6. §. Részvénytársaságok részvényeinek, elsőbbségi vagy köl- csönkötvényeinek és zálogleveleinek árjegyzése iránti kérvényeikhez melléklendők : 1. a társaság alapszabályai: 2. a társaság bejegyzését igazoló cégkivonat; 3. a jegyzendő értékpapírok egy-egy átlyukasztott példánya ; 4. az alapítási tervezet hitelesített példánya ; 5. az utolsó üzleti évre vonatkozó mérleg. A tőzsdetanács az első évi mérleg bemutatásától kivételesen eltekinthet. 7. §. Minden részvénytársaság, melynek értékpapírjai a tőzsdén jegyeztetnek, köteles évi vagyonmérlegét annak közgyii- lésileg történt jóváhagyásától számított 15 nap alatt a tőzsdetanácsnak bemutatni. 8. §. Külföldi részvénytársaságok által kibocsátott értékpapíroknál a fentebbi kellékeken kívül az is igazolandó, hogy a jegyeztetni kívánt értékpapír a társaság hazájának valamely tőzsdéjén már tőzsdei árjegyzés tárgyát képezi. 9. §. Minden egyes esetben a tőzsdetanács határozza meg, hogy a részvények, elsőbbségi vagy kölcsönkötvények kamatokkal jegyeztessenek-e. Ha kamatokkal jegyzett részvények, elsőbbségi vagy kölcsönkötvények útán három éven át kamat vagy osztalék nem fizettetik, a tőzsdetanács azoknak kamattal jegyzését beszüntetheti. 10 §. Részvények tőzsdei árjegyzése csak úgy rendelhető el, ha névértékűk darabonként legalább 100 Irtot (200 koronát) tesz ki, mely teljesen be van fizetve, s ha a befizetett alaptőke ipari részvénytársaságoknál legalább 200,000 f'rlra (400,000 koronára), hitelvállalatoknál legalább 500,000 Írtra (1 millió koronára) rúg. 11. §• Elsőbbségi és kölcsönkötvények tőzsdei árjegyzése csak úgy rendelhető el, ha a kibocsátás legalább 200,000 fiira (400,000 koronára) szól. 12. §• Záloglevelek tőzsdei árjegyzése csak úgy rendelhető el, ha a törvény által a záloglevelek biztosítására rendelt alap legalább 200,000 Irtot (400.000 koronát) tesz. A lajstromozás iránti kérvényhez hiteles alakban csatolandó azon közgyűlési határozat, mely a záloglevelek biztosítási alapjának összegét megállapítja. 13. §• A tőzsdetanács oly okokból, melyek valamely értékpapír tőzsdei árjegyzését a közérdek vagy közforgalom szem-
