Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)
Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - I. szakasz. Az Uralkodóház, Országgyűlés, Hatóságok, Nyilvános és magánintézetek, Tanintézetek, Egyesületek stb. Tiszti czímtára - III. rész. A m. kir. ministeriumok és az azok szakköréhez tartozó hatóságok, intézetek, közegek stb.
III. Rész. Kereskedelmi ministerium. ^2 időre kötött ügyletek leszámolása a Budapesti Giro- és Pénztár-Egylet Részvénytársaság vezetése alatt álló árúüz- leli leszámoló iroda útján történik. 2. §■ Minden tőzsdei tag, a ki ezekben az árúkban batáridő- ügyletet köt, tartozik a leszámoló irodába résztvevőnként belépni és mint ilyen ügyleteit leszámolás végett a leszámoló irodánál bejelenteni. Más módon való leszámolás 50 frt birság, ismétlés esetén a tőzsdéről való kizárás terhe mellett tilos. 3. §• A leszámolásban résztvevők kötelesek saját aláírásaikat és esetleg azon személyek aláírásait, kiket a leszámoló irodával való üzleti érintkezésre felhatalmaznak, a leszámoló irodánál benyújtani. Ezek az aláírások mindaddig kötelezők, még az érvényük megszűntéről szóló Írásbeli értesítés a leszámoló irodához be nem érkezik. 4- §• Több tőzsdei tag, ki nem ugyanazon bejegyzett czég tagja, közös név alatt nem jelentheti be ügyleteit a leszámoló irodánál. Ennek az intézkedésnek az áthágása esetén úgy az a személy, ki a leszámolásban nem vesz részt, mint a ki a bejelentést saját neve alatt megengedte, 50 frt birsággal, ismétlés esetén a tőzsdéről való kizárással sújtandó. Ezenkívül mindegyikük egyetemleg felelős az illető ügyletek pontos teljesítéséért. Az ügyletek bejelentésénél a résztvevők a leszámoló irodánál kapható nyomtatványmintákat tartoznak használni. | 5. §. Minden hó utolsóelőtti hétköznapját megelőző hétköznapon az ügyletkötő tőzsdei tagok tartoznak a következő naptári hóra kötött ügyleteiket a leszámoló irodánál leszámolás végett bejelenteni. 6. §. A mennyiben a lebonyolításra benyujlott ügyletek kiegyenlítődnek, felmondás tárgyát nem képezhetik és csupán a kötésbeli árkülönbözetek kiegyenlítésére nézve számoltatnak el. Felmondás tárgyát csupán a kiegyenlítés után fennmaradt szállítási és átvételi egyenlegek képezik. §• A mennyiben és a meddig ezen egyenlegek szállításra fel nem mondatnak, hetenként kétszer-háromszor a tőzsde- tanács árjegyző-bizottsága által megállapított napi leszámoló árfolyam szerint rendezendők. 8. §. A leszámolás beosztását a tőzsdetanács által megállapított naptár szabályozza. Az első benyújtástól a felmondás utolsó napjáig terjedő időközben az illető naptári hóra kötött ügyletek, tekintet nélkül a tőzsdetanács által az ügyletek bejelentésére megállapított napokra, a leszámoló irodánál naponként bejelen- tendők. 9. §. A leszámoló árfolyamok megállapítása azokon a napokon történik, a melyeken az ügyletek a leszámolás napjára a 7. §. értelmében rendezés végett bejelentendők. 10. §. Az ügyletek bejelentése leszámolás és felmondás végett az erre rendelt napokon délutáni 4 óráig történik; ezentúl bejelehtés el nem fogadható. A ki a bejelentést elmulasztja, 25 frtnyi birság alá esik. 11. §. A leszámoló íven felsorolandók az ügyletek, a betűrendben telsorolt szerződő felek közt megállapított árfolyamok és az átvételi vagy szállítási egyenlegek. A leszámoló iv kitöltendő és benyújtandó akkor is, ha az összes ügyletek ellensúlyozzák egymást, tehát ha sem átvételi, sem szállítási egyenleget nem mulatnak. Csak egész tőzsdei kötések, vagy egy tőzsdei kötés többszöröse jelenthető be leszámolásra, Az árfolyamok egy forintnak csak kikerekitett századrészében jelentendők be, és pedig a legközelebbi alacsony századrész kerül bejelentés alá. A maradékot a felek egymás közölt közvetlenül számolják el. Ha más törtrészekben kerülnek az árfolyamok bejelentésre, a leszámoló iroda a leszámolást a századrészen felüli töredékek elhagyásával eszközli. Nem egyező bejelentéseknél, ha a különbség nem haladja meg az öt krajcárt, az alacsonyabb árfolyam, nagyobb különbségeknél a leszámoló árfolyam szolgál a leszámolás alapjául, s a különbözet a szerződő felek közt közvetlenül rendezendő. 12. §. A leszámoló Ívbe csak oly ügyletek veendők fel, melyek a leszámolásban résztvevőkkel köttettek. 13. §. Rendben nem lévő tételek felől az értesítések a benyújtást követő minden tőzsdei nap előestéjén adatnak ki mindkét fél részére ; ezen tételek azonnal rendezendők. A leszámolásból eredő különbözetekre vonatkozó oly igények, melyeket a lebonyolítás után nyolc nap múlva támasztanak a leszámoló iroda ellen, csak úgy vehetők figyelembe, ha maga a leszámoló iroda még abban a hely- zelban van, hogy visszkerescttel élhet. 14. §. A leszámoló iroda minden értesítésért 1 frtnyi dijat szedhet attól, akinek részére értesítést ad. 15. §. A leszámolásból eredő különbözeti összegek beszedését és kifizetését a leszámoló iroda teljesiti. 16. §. A különbözeti összegek a fizetési napon délelőtt 10—12 óra közt fizetendők be a leszámoló irodánál, mely azok szétosztását délutáni 2—4 óra között eszközli. Fizetőképtelenség esetén a fizetések felfüggeszthetek mindaddig, mig az érdekeltek a fizetőképtelenségből felmerülő utánfizetéseket teljesítették. 17. §. A ki a leszámolásból eredő kiilönbözetet déli 12 óráig be nem fizeti, azt a leszámoló iroda jelentése alapján a tőzsdetanács aznap a déli tőzsdén fizetőképtelennek nyilvánítja. 18. §. A leszámolásban résztvevők kötelesek a leszámoló iroda idézésére a tőzsdetanács e célból kiküldött tagja előtt megjelenni s annak a hibás és elmulasztott bejelentések iránt felvilágosítást nyújtani. Ha a megidézett meg nem jelen, olybá veendő, hogy az őt illető ügyleteket azon a módon ismeri el helyeseknek, a mint azokat a vele szerződött felek bejelentéseiből a leszámoló iroda állította össze. 19. §. A szállítási egyenlegek felmondása a kikötött naptári hónapban valamely hétköznapon délelőtt 10 óráig olykép történik, hogy az eladó, vagy meghatalmazottja a felmondó levelet a leszámoló irodánál benyújtja. A benyújtásról a leszámoló iroda a felmondó részére elismervényt ad. 20. §. A felmondott mennyiségek kiutalását az átvevők részére a leszámoló iroda eszközli, olyképen, hogy a felmondott mennyiségeket az átvevők közt az árúüzleti szokásokban meghatározott kötés egységeként folytatólagos betűrendben felosztja.