Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)
Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - I. szakasz. Az Uralkodóház, Országgyűlés, Hatóságok, Nyilvános és magánintézetek, Tanintézetek, Egyesületek stb. Tiszti czímtára - III. rész. A m. kir. ministeriumok és az azok szakköréhez tartozó hatóságok, intézetek, közegek stb.
iáradékokná rí III. Rész. 71 Kereskedelmi minlsterium. járadékoknál a névérték szerint i/a°/oo darabszámra árult értékpapíroknál darabonkint 10 kr. — 20 fillér. c) a hivatalos árjegyző lap B. V—XIII. rovatai alatt jegyzett többi értékpapírok után a mennyiben a tőzsdei szokások 33. §• értelmében azok- jból 25 darab képez egy tőzsdei kötést, darabonként 10 kr. í— 20 fillér. a mennyiben 10 darab képez egy tőzsdei kötést, darabonként 25 kr. = 50 fillér ! a mennyiben 5 darab képez egy tőzsdei kötést, darabonként 50 kr. = 1, korona. j az Első Magyar Általános Biztosító-Társaság részvényei [után darabonként 2 frl 50 kr. = 5 korona [ a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület részvényei után darabonként 5 frt = 10 korona. d) a hivatalos árjegyző lap B. XIV. rovata alatt jegyzett sorsjegyek után, az alább névlég felsoroltak kivételével, darabonként 10 kr. = 20 fillér a „Jó szív“ sorsjegyek után darabonként 2 és fél kr. = 5 fillér. a magyar, olasz és osztrák vörös-kereszt sorsjegyek és a bazilika-sorsjegyek után darabonként 5 kr. = 10 fillér e) külföldi váltóknál és valutáknál az összeg után 4/io°/oo f) Halasztó ügyletek után az alkuszt a fentebbi dijak felerésze illeti meg. c) Szabályzat ív tőzsdei árfolyamok hivatalos iiiog-ívllívi»itíis*ív tárgyában. II. Az árúüzleti árfolyam-megállapitás. 6. §• Az árúüzleti titkár jegyzéket vezet a gabonacsarnokban délelőtt kész-árúban létrejött kötésekről s azt délelőtt háromnegyed 12 órakor a tőzsde és a gabonacsarnók hirdető tábláin kifüggeszti. 7. §• Az árúüzleti árjegyző bizottság délután 1 órakor tartja idését, melyen megállapítja úgy a készárúk, mint a határidőre kötött ügyletek árfolyamait. 8. §. A forgalomban mutatkozott kereslet és kínálat figyelembe vételével megállapított átlagos ár mint minden árúczikknél a „pénz“ és „árú“ rovata alatt külön kitüntetendő. Ezenkívül külön rovat alatt veendők fel a tényleg létrejött kötéseknél előfordult különféle árak is. III. Az értéküzleti árfolyam-megállapitás. 9. §. Az érléküzleti bizottság minden tőzsdei napon pontban délutáni 1 és fél órakor ül össze s megállapítja az árjegyző lapba felveti értékpapírokban és pénznemekben a tőzsdei szokások szerint kötött ügyleteknél elért legalacsonyabb és legmagasabb, valamint az utolsó árfolyamokat a „pénz„ és „árú“ külön rovatai alatt továbbá az előlőzsdén előfordult legalacsonyabb és legmagasabb árfolyamokat, s végül a leszámoló árfolyamokat. 10. §. I. Általános határozatok. 1. §. Tőzsdei forgalom tárgyát képező árúk, valamint a tőzsde hivatalos árjegyző-lapjába felvett értékpapírok és pénznemek árfolyamának, nemkülönben a hajózási fuvardíj tételek hivatalos megállapítását a tőzsdetanács által kiküldött árjegyző bizottságok teljesitik. 2- §■ Külön árjegyző bizottság működik az árúüzleti és értéküzleti szakra. A bizottság tagjait a tőzsdetagok sorából a tőzsdetanács nevezi ki. A bizottsági tagság tiszteleti állás cs díjazással nincs egybekötve. 3. §• Minden tőzsdetagnak, a ki tőzsdei ügyletek megkötésének közvetítésével hivatásszerüleg foglalkozik, jogában áll a tőzsde titkári hivatala által e végre kiadott bejelentő lapokon saját aláírása mellett feljegyezni azokat az árfolyamokat, melyeken aznap úgy a déli, mint az előtőzsdén, valamint az előző tőzsdei nap ulótőzsdéjén ügyleteket közvetített. E lapokon ki kell tüntetnie, vájjon az üzlet készfizetésre, a hó végére vagy közepére, a déli, az előtőzsdén vagy az előző tőzsdei nap utótőzsdéjén köttetelt-e. Csak oly árfolyamot kell bejelenteni, mely legalább is egy tőzsdei kötés iránt kötött ügyletnél fordult elő. A bejelentő lapokat délutáni 1 és fél óráig a tőzsdeteremben e végre felállított szekrénybe kell helyezni, melyet a tőzsdei titkár délután 1 óra 30 pcrczkor úrit ki. Más módon vagy elkésetten történt bejelentések az árfolyam megállapításánál figyelembe nem vehetők. Az árjegyző bizottság elnökének vagy a miniszteri lőzs- debiztosnak jogában áll a bejelentett árfolyam igazolása végett a közvetitőtől feljegyző-könyvének felmutatását követelni. Az árjegyző bizottság az árúüzleti szakban 40, az értéküzleti szakban 30 tagból áll, kik havonként előre meghatározott heti sorrendben öt-öt tagonként hivatnak meg a bizottság üléseihez. A megjelenésben való akadályt idejekorán kell az illető titkárnál bejelenteni, ki a helyettesítésről gondoskodik. 4- § Az árjegyző bizottság elnöke a tőzsdetanácsnak hetenként változó egyik tagja. A bizottság ülésein a minisz téri tőzsdebiztosnak is jogában áll résztvenni. Az árjegyző bizottság minden tőzsdei napon tart ülést. 5. §. Ügy az árúüzleti, mint az érléküzleti szakban az üzletmenet folytonos figyelemmel kisérése és az előfordult árak kipuhatolása czéljából a tőzsdetanács titkárokat alkalmaz, kiknek kötelessége az üzleti idő egesz tartama alatt a tőzsdén jelen lenni s a tényleg létrejött kötéseknél elért árfolyamokról jegyzéket vezetni, mely azok időnként beállott változását is feltüntesse. A titkár résztvesz az illető árjegyző bizottság ülésein, a hol az általa kipuhatolt árfolyamok szolgálnak az ármegállapítás alapjául. 11. §■ Ha az árjegyző bizottság kebelében valamely értékpapír árfolyamánál lényeges nézeteltérés mutatkoznék, s a helyes ár az ülés tartama alatt teljes biztossággal ki nem volna puhatolható, a bizottság elnökének jogában áll az illető értékpapír árjegyzését aznapra felfüggeszteni s az árfolyamot a megejtendő puhatolózás alapján a következő tőzsdei napon megjelenő árjegyző-lapban tenni közzé. Az árjegyés elmaradását az árjegyző lapban minden cselre meg kell jegyezni. IV. A hajózási fuvardíjtételek magállapitása. 12. §■ A hajózási fuvardíj tételek megállapítására külön bizottság van hivatva, mely egy tőzsdetanácsos elnöklete alatt a tőzsde tagjai sorából a tanács által kinevezett 8—10 tagból áll. E bizottság a hajózási évad tartama alatt minden második hétfőn délben tartja ülését. (I) Az árúüsíleti leszámolás rendje. * 1. §. A budapesti árú- és értéktőzsde szokásai alapján gabona- nemückben, olajmagokban, szilvában és szilvaizben határ