Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)
Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - I. szakasz. Az Uralkodóház, Országgyűlés, Hatóságok, Nyilvános és magánintézetek, Tanintézetek, Egyesületek stb. Tiszti czímtára - III. rész. A m. kir. ministeriumok és az azok szakköréhez tartozó hatóságok, intézetek, közegek stb.
III. Rész. 70 Kereskedelmi minlsterium. 5. Javaslatot tesz értékpapírok tőzsdei lajstromozása és hivatalos árjegyzése iránt. 6. Intézkedik a tőzsdetanács határozatainak végrehajtása tárgyában. 7. Beosztja a tőzsdei tisztviselők és szolgák teendőit s ellenőrzi ezek működését. 8. A tőzsdei segélyalapokból segélyeket utalványoz elszegényedett tőzsdei tagok vagy látogatók részére ; az általa kiutalványozott segély összege azonban egy folyamodó részére egy évben a 100 forintot meg nem haladhatja. 36. §. A bizottság havonként rendszerint kétszer tart ülést, melyről az ezzel megbízott tőzsdei titkár jegyzőkönyvet vezet. A jegyzőkönyvek a tanács legközelebbi illésén bemuta- tandók. A bizottság határozatképes, ha legalább öt tagja van jelen. 37. §. Ha a tőzsdetanácsosok száma időközben beálló üresedés folytán harminczötre apad le, a pótválaszlás a legközelebbi közgyűlésen történik. Jogában áll a tőzsdetanácsnak, a kebelében megüresedett helyeket a legközelebbi közgyűlésen választás útján még akkor is betöltelni, ha a tanácsosok száma nem is apadt le harminczötre. A pótválasztás szintén a kereskedelemügyi m. kir. minister megerősítése alá esik, s az igy választott tanácsosok megbízatása a legközelebbi általános választásig tart. 38. §. A tőzsde irodai ügyeinek ellátására a tőzsde titkári hivatala van rendelve, melynek szervezetét a tőzsdetanács állapítja meg. VI. A közgyűlés. 39. §. Minden évben, rendesen az első három hónapban, közgyűlés larlatik, melynek határnapját a tőzsdetanács állapítja meg. A közgyűlés határnapja legalább nyolc/, nappal előbb a tőzsdén kifüggesztés utján s a hivatalos lapban közzéteendő. Tárgyai a következők : 1. a tőzsdetanács jelentése a lefolyt évről; 2. tőzsdetanács indítványai; 3. a tőzsdei tagok indítványai, ha legalább január végéig a tőzsdetanácsnál Írásban benyujtatnak ; 4. a tőzsdetanács tagjainak megválasztása, illetve a 37. §. értelmében a megüresedett tanácsosi helyek betöltése. 40. §. A közgyűlésen, melyet a tőzsdetanács elnöke vezet, csak tőzsdei tagok vehetnek részt. A közgyűlés határozatképes, ha azon legalább hetven tőzsdei tag van jelen, kiknek absolut többsége dönt. Ha hetvennél kevesebb tag jelent meg, új közgyűlés hivandó egybe, mely határozatképes a megjelent tőzsdei tagok számára való tekintet nélkül. 41. §. A tőzsdetanácsnak jogában áll a szükséghez képest a rendesen kívül rendkívüli közgyűlést is hívni egybe, melynél a határnap kiírása és a határozatképesség tekintetében a rendes közgyűlésre nézve fennálló szabályok szintén követendők. VII. A tőzsdei választott bíróság. 42. §. A tőzsdei választott bíróság előtti eljárást az ezen alapszabályok függelékét képező eljárási szabályok tárgyalják. b.) Szabályzat a, tőzsdei alkuszok számára. 1- §• A jogosított tőzsdei ügynökök (alkuszok) intézménye a budapesti tőzsdén 1897 ................................................... na pján megszűnik. E napon tehát az 1883. január 1-én életbe lépett „Szabályzat a tőzsdei ügynökök (alkuszok) számára,“ valamint az ezt kiegészítő és pótló összes tőzsde- tanácsi rendeletek hatályukat vesztik. 2- §■ Kereskedelmi ügyletek megkötésének közvetítésével a budapesti tőzsdén minden tőzsdetag foglalkozhatik. Ez esetben reá nézve a kereskedelmi törvénynek az alkuszi ügyletet tárgyazó kilonczcdik fejezetében foglalt rendelkezések irányadók. 3. §. Azok a tőzsdetagok, kik alkuszi ügyletekkel a budapesti tőzsdén iparszerüleg kívánnak foglalkozni, kötelesek ezt a tőzsdetanácsnál bejelenteni. A tőzsdetanács e bejelentéseket nyilvántartja. 4- §• A tőzsdetanács állal megállapított alkuszdíjra csak az a tőzsdetag tarthat igényt, ki a 3. §-ban megállapított bejelentési kötelezettségnek eleget tett, s igazolja, hogy a kereskedelmi ezégjegyzékbe mint alkusz be van jegyezve. 5. §■ Az alkuszt úgy a vevő, mint az eladó részéről megillető alkuszdíj szokásszerű tételei a következők : A. Az árúüzleti szakban. Gabonánál, és pedig: búza, rozs, árpa, tengeri, bab és köles 100 kilogrammja után 3 krajezár kész árúnál, és 2 krajezár határidőre szállítandó árúnál. Hüvelyes veteményeknél, melyekhez tartoznak: bab, tatárka, köles, (hiivelytelen) borsó, lencse, 4 krajezár akár kész, akár határidőre szállítandó árú 100 kilogrammja után. Olajmagoknál, melyekhez tartoznak: repeze, kendermag, lenmag, gomborka (vadrepeze), 6 krajezár a kész árú és 4 krajezár a határidőre szállítandó árú 100 kilogrammja után. Olajoknál, melyekhez tartoznak: repezeolaj, lenolaj, különféle olajok, kőolaj, 16 krajezár a készárú és 10 krajcár a határidőre szállítandó árú 100 kilogrammja után. Olajpogácsáknál, akár kész, akár határidőre szállítandó árú 100 kilogrammja után 2 krajezár. Disznózsír, szalonna, faggyú, háj, méz, gubacs, heremag és magfélék, szilvaíz és gyapjú után kész árúnál 5000 frtnyi értékig a számla összegének V2%-a, 5000 forinton felül 1/é°/o-a. Határidőre történt szállításoknál a számla összegének l/40/o-a. Lisztnél akár kész, akár határidőre szállítandó árú 100 kilogrammja után négy krajezár. Korpánál akár kész, akár határidőre szállítandó árú 100 kilogrammja után két krajezár. B) Az értéküzleti szakban. a) állampapírok, más közkölcsönök, záloglevelek, elsőbbségek és más kötvények után a névérték szerint számítva V 2°/00 b) a tőzsdetanács rendelete szerint határidőre árult értékpapíroknál :
