Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898 (Budapest)
Tolnay Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék 1898. - I. szakasz. Az Uralkodóház, Országgyűlés, Hatóságok, Nyilvános és magánintézetek, Tanintézetek, Egyesületek stb. Tiszti czímtára - III. rész. A m. kir. ministeriumok és az azok szakköréhez tartozó hatóságok, intézetek, közegek stb.
III. Rész. 69 Kereskedelmi ministerium. cselekmények olyanoknak találtatnak, melyek a kereskedői tisztességet' nem' sértik, a bizottság köteles a panaszlott részére vétlenségi nyilatkozatot állítani ki s ennek közzétételét elrendelni.IV. A ministeri tözsdebiztos. 21. §. A kereskedelemügyi m. kir. minister, kinek a tőzsde minden közigazgatási ügyeiben alá van rendelve, főfelügyeleti jogát az általa kinevezett egy, vagy a szükséghez kepest több ministeri tőzsdebiztos által gyakorolja. A tőzsdebiztosnak jogában áll a közgyűlésen s a tőzsde- tanács, valamint az ez által kiküldött szakbizottságok minden tanácskozmányain részt venni és tőzsdei közigazgatási ügyekben hozott olyan határozatok végrehajtását, melyek, nézete szerint, a fennálló törvényekbe vagy a tőzsdei alapszabályokba ütköznek, a kereskedelemügyi m. kir. minister azonnal bekérendő határozatáig felfüggeszteni. V. A tőzsde igazgatása. A tőzsde összes ügyeinek vezetése a tőzsdetanácsot illeti, melynek hivatalos cime: „A budapesti áru- és értéktőzsde tanácsa“. Ezen tanács negyven tagból áll, kik a tőzsdetanácsosi czimet viselik. 23. §. A tőzsdetanácsot a választóképes tőzsdei tagok közgyűlésen három évre választják. A választás a kereskedelemügyi m. kir. minister megerősítése alá terjesztendő. 24. §. Tőzsdetanácsossá csak oly magyar állampolgár választható, ki legalább öt év óta szakadatlanul tagja a tőzsdének, a magyar nyelvet bírja, s állandóan Budapesten lakik. A leíépő tőzsdetanács tagjai újra megválaszthatok. 25. §. Választóképességgel csak azok a tőzsdei tagok bírnak, kik legalább egy év óta tagok, tagsági dijaikkal hátralékban nincsenek s fegyelmi büntetés alatt nem állanak. 26. §. A ministeri tőzsdebiztos felügyelete alatt s a tőzsde titkári hivatalának segédkezése mellett működő szavazatszedő bizottságot a tőzsdetanács alakítja meg, olyképen, hogy abba saját kebeléből négy, a választóképes tőzsdei tagok sorából pedig öt tagot nevez ki. A bizottság maga választja meg kebeléből elnökét. 27. §. A választás szavazó-jegyek által történik, melyeket a szavazatszedő bizottságnál a tőzsdei tagok személyesen kötelesek átadni. 28. §. A szavazás a közgyűlés megnyitása előtt egy órával veszi kezdetét, s annak befejezése után egy óráig tart. A szavazás berekesztése után a szavazatszedő bizottság egy ülésben összeolvassa a beadott érvényes szavazatokat, megállapítja a megválasztottak névsorát, s eljárásáról jegyzőkönyvet vesz fői, melyet a ministeri tözsdebiztos, a szavazatszedő bizottság elnöke s a iegvzökönyv vezetésére kiküldött titkár ir alá. Megválasztottnak az tekintendő, kire a beadóit szavazatok viszonylagos többsége esett. Szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt. 29. §. Az újonnan megválasztott tőzsdetanács a ministeri megerősítés leérkezte után azonnal megalakul, és kebeléből a tőzsdetanács megbízatásának tartamára elnököt és két alelnököt választ. 30. §. Az elnök vezeti a tőzsdetanács összes tanácskozmányait, s végrehajtja annak határozatait. Az elnököl akadályoztatása cselén az alelnökök egyike, s ha ezek is akadályozva volnának, azon tőzsdetanácsos helyettesíti, kit a jelenlevő tanácsosok azzal megbíznak. 31. §. A tőzsdetanács nevében kiállított iratok a ministeri tőzsde- biztos, a tőzsdetanács elnöke vagy helyettese s egyik tőzsdei litkár aláírásával látandók el. 32. §. A tőzsdetanács üléseit a felmerülő szükséghez képest az elnök hívja esjybe. Öt tőzsdetanácsos az ok megjelölése mellett az elnöknél tanácsülés egybehivását kérheti. A tőzsdetanács határozatképes, ha előre egybehívott ülésén az elnökön kívül legalább nyolez tőzsdetanácsos van jelen. A tőzsdetanács szavazattöbbséggel hozza meg határozatait. Az elnök nem szavaz, azonban egyenlő szavazatok mellett ő dönt. 33. §. A tőzsdetanács, mint a tőzsde összes ügyeinek vitelére rendelt közeg, különösen a következő jogokat gyakorolja: 1. Képviseli a budapesti árú- és értéktőzsdét valamennyi ügyeiben, harmadik személyekkel és hatóságokkal szemben. 2. Kibocsátja a tőzsdei forgalmat szabályozó rendeleteket, s megállapítja a tőzsdei szokásokat s az árú- és értéküzleti leszámolás rendjét. 3. Tagjaiból alakul a tőzsdei választott bíróság. 4. Meghatározza a tőzsdei üzleti órákat. 5. Határoz a tőzsdei tagok felvétele iránt. 6. Gondoskodik a tőzsdei rend fentartásáról. 7. Kinevezi a tőzsde tisztviselőit, s alkalmazza a szükséges szolga- és segédszemélyzetet. Gyakorolja ezek fölött a fegyelmi hatóságot és megállapítja azok fizetéseit. 8. Gondoskodik a tőzsdei árfolyamok hivatalos jegyzéséről s azok közzétételéről. 9. Megállapítja és kezeli a tőzsde összes bevételeit és kiadásait. 10. Kezeli a tőzsdei alapokat. 11. Határoz tőzsdei értékeknek a tőzsde hivatalos árjegyzési lapjába felvétele iránt, s kiszabja az ezért járó lajstromozó díjakat és árjegyző illetékeket. 12. Megállapítja a tőzsdei tisztviselők és szolgák nyugdíjszabályzatát. 13. Intézkedik a közgyűlések és a tőzsdetanácsi választások megtartása iránt. 34. §. A tőzsdetanács a saját kebeléből igazgató-bizottságot alakit, melynek tagjai a tőzsdetanács elnöke, két alelnöke és az évi rendes közgyűlés után tartott első tanácsülésből egy év tartamára választott kilenc/., legfeljebb tizenkét tőzsde- tanácsos. 35. §. Az igazgató-bizottság feladata a tőzsdetanács elé kerülő összes ügyek előkészítése s azok fölött javaslat tétele. Ezenkívül az igazgató-bizottság elintézi a tanács által reáruházott hatáskörrel azokat az ügyeket, melyeket a tanács hozzá utasít. A bizottság a tanácstól nyert megbízás alapján különösen a következő hatáskörben járhat el: 1. Hátároz a tőzsdei tagok felvétele iránt, s a felvettek névsorát a legközelebbi tanácsülésnek bemutatja. A folyamodó a bizottság elutasító határozata ellen 14 nap alatt a tőzsdetanácshoz írásbeli felfolyamodással élhet. Ily esetben a felvétel fölött a tőzsdetanács határoz véglegesen. 2. Kiadja az alkalmazotti jegyeket. 3. Gyakorolja a fegyelmi hatóságot a tőzsdei tagok fölött. A bizottság fegyelmi határozata ellen jogorvoslatnak csak végleges kizárás esetén van helye a tőzsdetanácshoz. 4. Gondoskodik a tőzsde összes bevételeinek behajtásáról s a kiadásokat kiutalváuyozza.
