Girókuti Képes naptára 1860

Girókuti képes naptára 1860. évre - I. Irodalom és müvészet

33 MIT ÉR EGY HELYSÉG KIKÉPZŐJE, 34 Ezen veszedelmes .itala a népnek, a leg­undokabb és legaljasb találmány a végett, hogy valamely nemzet demoralizálódjék. Községünkben jelenleg 400 háztájnál alig fogyasztatik el évenként 40 akó- páhnka. — ,Fölséges1‘ — Amott abban az észak-keletre dűlő hápahupás oldalban a község gyümölcsö­se fekszik. Növendékek még a csemeték; de jó reményüek. Jer, lovagoljunk oda az én kedvencz mulató helyemre. Oda lovagoltunk. A 30 hold terület— mely magas töltéssel, s azon élő gyepű­vel köritetett—bé van ültetve koczkázva a honban létező mindennemű gyümölcs­fával. — Mit gondolsz Károly; ezen 9000 gyümölcsfa mit fog jövedelmezni, ha a termő kórba lépend? Nem tudom? — Tudom én! Községünk egész évi adója jelenleg 4200 pfrt. Ezen adót a gyümölcs állja ki, holott ezelőtt ezen he­lyet, mint a közlegelö részit, nehány nyakasabb, feldulatta marháival, anélkül, hogy azok is jóllaktak volna. ,Mimódon szaporítottátok ?c — Kiróttuk lélek szám szerint a vad csemeték beszerzését, s mindenik tizedik ház gazdáját megtanítottam az oltás ne­meire, azok ismét azt tették az ötödik szomszéddal: végre egész helység béta- nult. Most már a kertekben is látható gyümölcsfa, holott azelőtt egy szál sem adott, bár egy tyúknak is árnyékot. So­kat segített ezen munkálatomban a va­sárnapi iskolázáson kívül az, hogy a gyermekek számára, kiszakitatott az is­kolához közel egy darab hely, s ott a tanító oly formán gyakorolja tavaszon- kint, s júliusban szemzéskor, a gyerme­keket: hogy a mely töke megfogamzott, azt őszön, vagy tavaszan az azt oltó gyermek haza viszi, de köteles helyette, ugyan oda ismét mást ültetni és oltani. *) Tehát az egy élő és kifogyhatlan töke. A közszükségletet födezö rovatalokat pe­dig azon törökbúza-föld állja ki, a mely a közlegelönek ismét egy része. Azt kö­zösen felszántjuk, megkapáljuk, s a pár ezer mérő szemet rendesen jó áron el­adjuk: a fölösleges pénzzel, pedig tud­juk mint kell bánni. Például; midőn a vasút Erdélybe behozatalának hire meg­jött, s a helységek közsegedelmezésre felszolitattak—akkor éppen jó áralevén a gabonának—egyszerre feltudtam aján­lani 1000 pfrtot, a mely töke azóta ka­matot hajt. Oh! nékiink még sok egyéb kiadásunk is van, u. m. a jegyzői fize­tés, a hidak fenntartása, stf. különösön a katonának sorozattak segedelem pénze. Mert miután akárki meggyőződhetik a felöl, hogy a katonaság nem oly osz­tályzat többé, a melybe kötéllel viszik az iíjút, hanem egy iskola, egy képez* de az, tehát, hogy ifjaink ezen, a hon fenntartására szükséges intézetbe telye- sebb kedvvel igyekezzenek, a besorozat­tak számára fejenkint 100 pfrtot fekte­tünk le, melyhez az illetőnek 8 év előtt semmi ürügy alatt se szabad nyúlni, azu­tán, ha tiszta erkölcsi bizonyítványt mu­tat elő, az ősz vég telves kamatjával együtt sajátja leend, de ha kicsapongó, korhely maradt, vagy ott fajult el az if­jú, az illetőség a közpénztáré; hasonló esetben is, ha az ifjú időközben meghalt. ,Ennyi czélszerü intézkedés közt, tán kiisfeledtétek a vasárnapi iskolázást ?f — Nem. Jól tudjuk, hogy a fiatal fa könnyebben hajlik, mint a vén, ezért a téli iskolázást kiterjesztettük a nyári idő­szakra is , megpotólván a tanító fizetését; s hogy az innen kikerülitek ne feledjék egyszerre a tanulttakat, létesülendönek tartottuk a vasárnapi iskolázást, a mely ltjainknak annyira szivökhez tapadt, hogy gúnytárgya a többinek az, a ki csak egyszer is kimarad. Sőt többnyire az atya gyermekével egy székből hallgatja lelkes papunk oktatását. — ,Mindezek kivitelében ellenvélemé­nyükre nem találtatok ?* — Sokra, a kik mindenféle ármányt koholtak, s felisgyújtottak. Legtöbb ke­rült ki a kis birtokosok közül, a kik a proletariusokat felhasználták. Ezeknek úgy álltuk útját, hogy legelőbb megállí­tottuk azt: hogy a községben négy korcs­ma elég; azután, ha valakinek hitelez­nek, azt nem követelhetik. Ha nyárban esti 9 óra—s télben 7 óra után italt mér­nek , 5 írtig, ha gabonáért, tyúkért, lú­2 *) Igen életre való eszmei Sz er k,

Next

/
Oldalképek
Tartalom