Girókuti Képes naptára 1860

Girókuti képes naptára 1860. évre - I. Irodalom és müvészet

35 MIT ÉR EGY HELYSÉG KIKÉPZŐJE. 36 déri stf. italt adnak, hasonlóan 5 írtig bűntetteinek. így a proletariusak tivor- nyázó tanyái bezárodtak. Hogy pedig a helységnek is jövedelme legyen, ezen, s hasonló feltételek alatt, a korcsmák jö­vedelmét 3 évre 3000 pfrtot haszonbér­be adtuk. Az alatt jobb oldalú intéze­teink szaporitván, a korcsmák gyérebben látogattattak. Minő hatással volt ezen in­tézkedés? A korcsmák haszonbérlője, va­lamint az egyetlen khereskhedö, ki ringy-rongy kelméit gabonáért vásáron árulta—a községből küldés nélkül is szép csöndesen kiköltözött. Bizony barátom! itt kezdetben a nép jólétének antikrisz- tusai miatt sok veszélynek voltunk kité­ve. Leggazabb eljárás volt a gyújtoga­tás, a melynek úgy vettük elejét: hogy jég- és tűzkár ellen vagyonúnkat bizto­sítottuk. Továbbá, minden gazda kötelez- tetett készítetni egy kissebb rendű vas- horgot, s minden tíz ház egy első rendű vashorgot; minden busz ház egy kézi vlzfecskendőt; az egész helység 4 nagy vizfecskendöt; azon felyül Pestről hozat­tunk egy derék víziököt. Hiszed-e, hogy a két első évben a vizfecskendök csupán a korcsmái—és verekedési — meg a ha- tárdulási kihágásokból került ki? De ma már hálá Istennek—10 forintot se ven­nénk be azokból. — ,Édes Palim! Ki hitte volna?!‘ — A szükség, a körülmények és azon elhatározott akarat: hogy a maga őrjá­ratát kiki állja meg, vezettek engem a czélúl tűzött úton. Ezen beszélgetés közt az estalkony meglepett. Haza lóvagoltunk. ' Jernyeinél többen voltak: akkor tud­tam meg, hogy ö községi biró. Egy em­ber jelentette, hogy szomszédja—három kiskorú árvát hagyván maga után—meg­halt. 0 azonnal gyámról gondoskodott, előhívatta az árváknak legbecsületesb ro­konát, s miután elibe terjesztő, hogy az árvákat úgy nézze, mint saját gyerme­keit - a hátra hagyott jók lefoglalására biztosokat nevezett ki. — Barátim! mi az egész község, aty­ja gondviselője tartozunk lenni az árvák­nak. Önök azon fognak igyekezni, hogy a szülöj ükről hátramaradt felkelhető va­gyon minél magasb áron adódjék el. A pénz itt tökésitetik. „Tudjuk!“ feleltek rá. így kezeltetvén az árvái töke, az ár­vái pénzeket nem eresztik ki kezükből, ne­hogy azok, midőn fölnevekednek, pörle­kedés által jussanak illetőségűkhez. Azután még többet is megtudtam Jer- nyeitöl. Például az ö szobájában volt az olvasó hely, valameddig mást bérelhet­tek. Azok a kik ott voltak, nem panasz­ra gyűltek fel, hanem olvasás végett. Járattak hat hírlapot, s csinos kis könyv­táruk is volt. Éppen most hozott egy ember egy halom apró könyvecskét: azok a közelebbi -vizsgálaton lesznek kiosz- tandók. A szülök azokat öszvetétel útján hozatták; de a gyermekek—mit sem tud­ván—úgy veszik mint jútalmat, a mit köztök a falusbiró fog kiosztani. Ezen eljárás alig kerül a szülőknek nehány garasába, s minden vizsgálattételkor is- mételtetik. Egy az olvasók közül, a Ko­lozsvári Közlönyben éppen a községben felállítandó magtárak ajánlatára nyitott, s végig olvasván a czikket, azon jegy­zést tette. „Hála Istennek! a mi falusbiránk eré­lyes föllépése következtében, köztünk ez életbe lépetett. Biró úr! váljon hány kö­böl gabonánk lehet jelenleg?“ A jegyző, egy derék ifjú felszólalt:— Éppen ma vettem számba, s igy kön­nyebben megfelelhetek. A másod évi ter­mésből még 200 köböl, a tavalyiból 500 köböl búza és 100 köböl törökbúza van. — Következő vásárnapon 600 köböl eladandó, s a magtár kiszellözendö, hogy az új termésnek elegendő, s tiszta helye legyen. ,Hány köböl gyűl be magtáratokba?£ — 1600 lélekre ugyan annyi mérő az alsó betétei; azon felyül nyugta mellett akár mennyit betehetni. „Indítványom volna tks urak, s ba­rátaim!— meg szólalt egy nem nadrá gos polgár.— Mi rég óta, már több éve, hogy itt alkalmatlankodunk a mi jó bí­rónk házában, a mely igaz, hogy éjjel nappal nyitva van; de a mi sok, mégis sok! Ennél fogva jónak, czélszerünek látom egy más helyiség kibérlését.“ Mind helybehagyták. „Példáúl a Karádi úr puszta házát, melyből a szatócs elszökött.“ Helyes!!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom