Frankper, 1926. május-október

1926-05-21 [1190]

zoknak gye rmokéi és unokái és nézik ezeket akülönös lapokat és. látni fogják apáikat, tudom iiogy örömpir fogja elfutni arcukat j araikor látni fogják, nogy. apáik vádlottak voltak, azt szeretném, ha azoknak a fér/ífiáknak gyermekei és unokái is örömpirral az arcukon olvasnák ezeket e. foliánsokat

; akik az itélptet meghozták. Szeretném ha husz, harminc, hegyven esztendő múlva édes örömkönnyek lennének az unokákeszemében, akik tolunk származna , mert ez azt fogja jelenteni,'hogy ez a lerongyolt nemzet nagy tudott lenni nyomorában is, mert voltak na^y ferfiai, akik na

ö

yokat cselekedtek, ha örültek voltak is, de nagyot cselekedtek akíeor is, amikor mint birák a nemzet ' ....k.. érdekében hoztál: Ítéletet* Nincs más mondanivalöm. Hozzák meg azt az ittlétet, mely az önök lelkiismerete szerint való, azt a megnyugvást, amelyet a. vádhatóság képviselője is kért és ne felejtsék el, hogy a história nagyobb hatalom,mint a büntetdtörvénykönyv. Ne felejtsék el, hogy volt egy Kossuth Lajos, aki ült^ do^mindenki tudja róla, hogy volt és ne felejtsék el, hogy azoknak nevet mér rég elfelejtette a história, akik öt leültették. A bíróságnak nem l^het más feladata, mint az, hogy Ítéletében megrögzítse azt, amit a nemzet érez és Ítéletén keresztül lerakja : ..• • — az igazságnak, a nemzeti vágyaknak, a nemzet hitének és reményének márványoszlopát* Én kérem,, méltóztassék felmentő ítéletet hozni. A biróság a tárgyalást félbeszakította a folytatását félután négy órára tűzte ki, vk. • /^'^g^: •' eV,.' " /