Frankper, 1926. május-október
1926-05-21 [1190]
/Auer/ Sajnálatos, bogy x öéhan.y eacaltált ember védelmére val5ban téves és célzatos bea&litúsu poxfl&k idéztetnek a messzi múlt háborúiból, továbbá'katonai megszállások idejéből, holott mi békében élünk és bizonyára békében is akarunk élni Franciaországgal. •Nincs ebben a teremben és ebben az országban senki, aki ne állja a trianoni tra«gédia hatása alatt. Azzal a gyászfátyollal, mellyel a franciák Elszász-Lotharinlgiábak 1871-ben valő elvesztése után a párisi Strassbourg— szobrot takarták le, mi szivünk sajgő sebét kötőjük be, azt a gyógyíthatatlan sebet, melyet egy boldog ország kétharmadrészének elveszte ütött. De szolgáljon alkalmul ez a bünper arra, hogy magunkba szálljunk. Szabad-e,a mi nagy szerencsétlenségünkért épen Franciaországot felelőssé tennünk, mikor a trianoni gyászos okmányj az államok egész sora irta aló? Ugy^anaz a Franciaország, amely a szabadsághős Rákóczit, valamint -^agyarországi későbbi függetlenségi törekvéseit szeretettel támogatta, fájdalom- " mai látta, hogy szembekerültíüik vele, vezetői pedig — és éz különösen , tragikus^- régi mulasztások folytán nem voltak, vagy egyoldalúan voltak 1 informálva, a mi hazánk néprajzi, földrajzi és gazdasági viszonyai felől.Kárhoztatandó tehát a fanatikus emberek vak gyűlölete és különösen sajnálatos abban az esztendőben, amelyben Franciaország ősi ellenségének is békés jobbot nyújtott. Azoknak figyelmébe, akik nem átallották büncselekmén; hez folyamodni, hogy gyűlöletüknek szabad folyóst engedjenek s ezzel saját hazájukra hoztak bajt, csak Deák mondását ajánlhatjuk - aki ugyancsak egy nagy nemzeti tragédia után - azt tanitotta, hogy kockáztassunk mindent a hazáért, csak magát a hazát ne ! Szerencsére a haza sorsa nem függ néhány megtévedt embertől és ennek a szómon ügynek-likvidálása után a magyar nevet újra a becsület koszorúja fogja övezni.Ez az ügy pedig talán, mint a pusztitó vihat végeredményében tisztitó atmoszférát fog teremteni és közelebb hozza najc" egymáshoz azt a két nemzetet, amely lelki hajlamainál fogva nom kell, hogy. szemben álljon egymással. Vajha megértenék a francia szivek a magyar bánatot és vajha kiveszne az elfogult magyar emberek szivéből a gyűlölőt. Amikor egy magyar ügyvéd erről a helyzetről megértést kér hazája számára, megértést kér íranciacrszagtól,- ugyanakkor igazságot ke* a magyar biróságtól Franciaország részére.
