Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 4. 1973. (Budapest, 1973)
irányítottság nélküli szövedéket képezve a homokkövek kötőanyagában. Az upponyi paleozoos összlet homokkőrétegeinek kétségtelenül legfigyelemreméltóbb törmelékes eredetű ásványa a kloritoid. Ez a réteges rendezettségü monoklin sz iget szilikát csakis metamorf uton képződik. Általában az epizónás metamorf kőzetekben otthonos, nagyobb nyomásra eltűnik (Koch-Sztrókay, 1967). Ritkán mezozonálisan is előfordul. Irodalmi adagok szerint a kloritoid homokkövekben ritka, csakis kloritoidpala közeli üledékekben lelhetők fel (Tröger, 1967). Az upponyi rétegsor homokköveiben leggyakoribb a (001 ) szerinti lemezes ikersorakozással kialakult oszlopos termet (2. tábla 1. kép). Gyakran jól észlelhető a (001) szerinti hasadás, valamint az oszlopossággal párhuzamos elválás is. (2. tábla, 1-2. kép. ) Polisz intetikus ikerlemezesség is megfigyelhető a szemcsék egy részén (2. tábla 3. kép), valamint eléggé gyakori a kristályok un. homokóra-szerkezete (2. tábla 4. kép). Szinük általában fakult, halvány szürkészöld. Palakék pleokroós szint mutató szemcse ritkán észlelhető. Optikailag kéttengelyű pozitiv, törésmutatója 1,70 körüli. A főzónakarakter minden esetben negativ. A kloritoid a homokkövekben elszórtan, vagy kisebb csoportokban mutatkozik (3. tábla 1-2, kép). Néhány esetben viszonylag ép kloritoidpalatöredéket sikerült fellelnem. Ezek kötőanyaga agyagásvány, amelyben a kloritoidprizmák meglehetősen rendezetlenül helyezkednek el (3. tábla 3. kép). Az egész összletet érintő kvareme taszómatózis a legszembetűnőbben a kloritoid elegyrészen jelentkezik. Szinte alig látunk olyan szemcsét, amely épnek nevezhető. A kvarcnak a kloritoidba való behatolása csak ritkán mutat szabályszerűséget: amennyiben a kristály homokóra szerkezetű, akkor az un. homokórás, zárványdus részt kezdi kiszoritani (3. tábla 2. kép). Egyébként minden törvényszerűséget nélkülözve, a szemcse bármely részén ismeretes a kvarc általi felemésztés (3. tábla 4. kép). Néha ugy tűnik, hogy mechanikus kiszoritás is történt, a kvarc mintegy kettéválasztotta és egymástól eltávolította a korábban ösz-