Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 4. 1973. (Budapest, 1973)

Említésre érdemes még a mészkő szervesanyag-tartaima is. A mik­roszkópi megfigyelések szerint a szervesanyag a másodlagos kal­citerekhez csatlakozik. Ezt ugy értelmezhetjük, hogy a szerves­anyag-betelepülés helyén kisebb volt az ellenállás a kőzetet ért tektonikus hatással szemben, s igy a szervesanyaggal párhu­zamosan kőzetrések keletkeztek, amelyeket kalcit töltött ki. A szerve s anyágnak ugyancsak szerepe volt a mikrogyürődéses textú­ra létrehozásában. 2. Agyagpala csoport Habár a területen végbement ritmusos üledékképződésen belül a rétegcsoportban mészkőkifejlődések is megfigyelhetők, az össz­letre mégis az allot igén elegyrészek túlsúlyra jutása jellemző. Ily módon az alsó, kristályos mészkövet márgaváltozatok, agyag­os szericit-, valamint kvarcitpalák váltják fel. Az agyagos ü­ledékek közé települt mészkőrétegek ásvány-kőzettani jellegeit e helyen nem részletezem, mivel az előző fejezetben ismertetett kristályos mészkővel meglehetősen egyveretünek bizonyultak. A rétegsor kőzetei közül, a mikroszkópi vizsgálatok során az a­gyagpala csoport vizsgálata volt a legkevesebbet mondó. Azonban igy is lehetőségem volt néhány másodlagos ásványképződé si fo­lyamatot és kőzetszöveti érdekességet megfigyelni. Az agyag-, szericit- és kvarcitosodott agyagpalák, amint nevük is mutatja, kifejezetten palás szövetüek. A palásság gyakran eltérő irányú a rétegzettségtől. Ezt a legjobban a szervesanya­got és viszonylag jelentős mennyiségű allotigén pikkelyes csil­lámelegyrészt tartalmazó palakőzetek bizonyítják, amelyekben a másodlagosan képződött, palásság szerinti csillámzsinórok meg­lehetősen nagy szöget (40-70° körül) zárnak be a rétegesen le­ülepedett fenti kőzetelegyrészekkel. A teljes összletet ért tektonikai erők a palakőzeteken is érez­tették hatásukat, a kőzetcsoportot nagymértékben feldarabolták, összemorzsolták. A metamorfózis során képződött repedéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom