Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 4. 1973. (Budapest, 1973)

Említésre érdemes még a mészkő szervesanyag-tartaima is. A mikroszkópi megfigyelések szerint a szervesanyag a másodlagos kalciterekhez csatlakozik. Ezt ugy értelmezhetjük, hogy a szervesanyag-betelepülés helyén kisebb volt az ellenállás a kőzetet ért tektonikus hatással szemben, s igy a szervesanyaggal párhuzamosan kőzetrések keletkeztek, amelyeket kalcit töltött ki. A szerve s

anyágnak ugyancsak szerepe volt a mikrogyürődéses textúra létrehozásában. 2. Agyagpala csoport Habár a területen végbement ritmusos üledékképződésen belül a rétegcsoportban mészkőkifejlődések is megfigyelhetők, az összletre mégis az allot igén elegyrészek túlsúlyra jutása jellemző. Ily módon az alsó, kristályos mészkövet márgaváltozatok, agyagos szericit-, valamint kvarcitpalák váltják fel. Az agyagos üledékek közé települt mészkőrétegek ásvány-kőzettani jellegeit e helyen nem részletezem, mivel az előző fejezetben ismertetett kristályos mészkővel meglehetősen egyveretünek bizonyultak. A rétegsor kőzetei közül, a mikroszkópi vizsgálatok során az agyagpala csoport vizsgálata volt a legkevesebbet mondó. Azonban igy is lehetőségem volt néhány másodlagos ásványképződé si folyamatot és kőzetszöveti érdekességet megfigyelni. Az agyag-, szericit- és kvarcitosodott agyagpalák, amint nevük is mutatja, kifejezetten palás szövetüek. A palásság gyakran eltérő irányú a rétegzettségtől. Ezt a legjobban a szervesanyagot és viszonylag jelentős mennyiségű allotigén pikkelyes csillámelegyrészt tartalmazó palakőzetek bizonyítják, amelyekben a másodlagosan képződött, palásság szerinti csillámzsinórok meglehetősen nagy szöget (40-70° körül) zárnak be a rétegesen leülepedett fenti kőzetelegyrészekkel. A teljes összletet ért tektonikai erők a palakőzeteken is éreztették hatásukat, a kőzetcsoportot nagymértékben feldarabolták, összemorzsolták. A metamorfózis során képződött repedéseket