Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 2. 1970-71. (Budapest, 1971)

tályegyénen elsőrendű sárga interferenciaszín volt megfigyelhető. Egy móri mintából származó szemcse elég rossz, de értékelhető tengelyképet adott, mely kétoptikai tengelyű, negativ jellegű kristályt mutatott. Elvétve kalcedonkéreg, vagy sugarasan kriptokristályos szegély vette körül a glaukonitot. Apatit és földpát zárványok is megfigyelhetők voltak glaukonitban. Az oligocén rétegekből származó glaukonitszemcsék csak abban térnek el az előbbiektől, hogy sötétebb zöldek és szabdalt felületűek, gyakran körbefutó, keskeny bevágódások láthatók rajtuk, A'világoszöld foltok és kőbelek nem bizonyultak glaukonitnak. A miocén glaukonitos homokkőben a glaukonitszemcsék egy része sötétzöld, vagy smaragdzöld, kerekded, felületén apró lyukakkal, amelyekben néha csillámfoszlány ismerhető fel. Könnyen szétnyomhatók a szemcsék apró, -lemezes részecskékre. A másik tipus világoszöld, földesebb, agyagásványos

abb külsejű. Itt még feltűnőbbek a szemcse felületi mélyedéseiben előforduló csillámfoszlányok, A fajsúly tág határok között változik, 2,70-2,89 g/cm3 fölötti értékig, tehát a fajsúly szerinti elkülönítés nem sikerült, A törésmutató. 1,618-1,630 között változik, Halmazpo— larizációt mutat, igy sem pontos kettőstörést, sem tengelyszöget meghatározni nem tudtam, A biotit, klorit és glaukonit mennyiségének meghatározása, a szemcsék megszámolása nagyon nehéz, ugyanis a három ásvány közötti átmenet gyakori. Az üde biotit kevés, a legtöbb biotit— szemcse a klorit, vagy glaukonit irányába mutató átalakulás valamely stádiumát képviseli, A sok glaukonitot tartalmazó kőzetek egy része a vizet zöldre festi, és ez a színeződés hetek múlva sem tűnik el, Libor 0, szerint ezt kolloid részecskék okozzák. Sósavban is megfigyelhető a zöld szin,itt azonban kémiai oldás történik, mert ferrovas és ferrivas reakciót mutat az oldat,