Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 48. KEK emlékkönyv (Budapest, 2005)
lálkozók folyamán egyszer a Ferencváros, egyszer pedig a Liverpool jutott tovább a kupaküzdelmekben. S ez így szép, így sportszerű, egyszer egyik csapat, máskor a másik. Tehát, most a Ferencvároson a sor... A vendéglátók nagyot derültek ezen, de mint hozzáfűzték, nem lelkesednek a sorrendért. Szerintük, most inkább ők következnek. A jó hangulatú, baráti vacsorán minden ízletes volt, s figyelmes a kiszolgálás. Másnap viszont megközelítően sem voltak ilyen udvariasak az angol csatárok Géczi Pista kapuja előtt. A meccsen a második félidő elejétől tulajdonképpen a perceket számoltuk, s bosz- szankodtunk. Ffogy olyan lassan megy az idő. Kétséges volt ugyanis, hogy nem fárad- e el az ide-oda repkedésben a kitűnően védő Géczi kapus. A liverpooliak nem voltak különös tekintettel arra, hogy kifújta-e magát már Pista, egy-egy hosszabb légiutat követően, hanem egymás után küldték a lövéseket hol az egyik, hol a másik sarokra. Mert ők hittek abban, hogy mindenhol nem tud ott lenni a megtermett ferencvárosi kapitány. Tévedtek. Az utolsó percek drámaiak voltak, s amikor a hosszabbításba Megyesi Pista végre „eltakarította” a ferencvárosi kapu elől a labdát, úgy festett, talán megússzuk 0-1-gyei. Szerencsére nem úsztuk meg. Máté Jancsi ugyanis a másik kapu előtt úgy összecsomózta a védőket, hogy mire „helyreálltak”, már bent volt az egyenlítő gól a válogatott Clemence hálójába. Mint később kiderült, a közvéleménykutatás alapján ez volt a „hónap gólja” Angliában. Várkonyi Sándor A Hotel Atlantisban kaptunk egy svéd csapatot 1975. január 23-án csütörtökön, pontban 12 órakor sorsoltak Zürichben. A Hotel Atlantis különtermében a különböző klubok, több mint száz képviselőjének a jelenlétében elkészítettek a következő forduló párosítását. A még versenyben lévő egyetlen magyar csapatnak ezúttal svéd ellenfél, a kupagyőztes FF Malmö jutott. 1975. március 5. Malmö - 6000 néző: FF Malmő-FTC 1-3 A svédek még a mérkőzés napján is edzettek, majd megtekintették az FTC két mérkőzését (Liverpool, Ú. Dózsa) filmfelvételről. Aztán este már „élőben” nézhették a Fradit... A 12. percben csak azt láthatták, hogy Máté egy csel után kitűnő ütemben kiugratta Nyilasit, a csatár kapura tört és 14 m-ről a hálóba lőtte a labdát. A II. félidőben tovább folytatódott a zöld-fehérek időnként sziporkázó játéka - és a gólok sem maradtak el. A hazaiak a 90. percben szerezték meg a becsületgólt... A svéd lapok nem fukarkodtak az FTC és főleg Nyilasi dicséretével. „Nagy játékos született Malmőben - de sajnos nem az FFM-ben futballozik. - Egy gondolkodó játékos, aki az FFM bárkáját a mélybe küldte.” - ilyen és ehhez hasonló hangzatos címekkel, jelzőkkel írtak a ferencvárosi siker főszereplőjéről, az akkor 20 éves Nyilasi Tiborról. A szép siker, a nagy ünneplés közepette Dalnoki Jenő így nyilatkozott: - Győzelem után sok mindent mondhatnék. De helyesebb, ha tiszta vizet öntünk a pohárba. Nekünk is, a svédeknek is voltak helyzeteink. Mi kihasználtuk, ők nem. Izgalmas, érdekes mérkőzést láthattak a szurkolók, és egy olyan FTC-t, amelyet a küzdeni akarás jellemez. Új úton járunk, sok-sok lépés van mögöttünk, de még több előttünk. Mindenesetre nehéz 90 perc vár ránk a budapesti visszavágón is. A kitűnő szakember szavai az Üllői úton bebizonyosodtak... 12
