Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 37. Fradisták futballmezben 2. 1926-1950 (Budapest, 2000)
hogy 1951-ben volt egy Kinizsi-Szombathelyi Törekvés mérkőzés, amelyen feltétlenül jól kellett játszani és győzni - ha állandó csapattag akartam maradni. Zúgott a zsúfolásig megtelt lelátó. Mondta is szegény Kispéter Miska - az én legnagyobb és leghűségesebb példaképem:- Fiúk, az Üllői úton játszunk. Velünk dobog a nézők szíve, segítenek, s ha látják, hogy igyekezünk, valósággal befújják a labdát az ellenfél kapujába!” Igyekeztünk is, és végül győzelemmel hagytuk el a pályát. Nekem egyre így is szép volt Jenő - nagyon szép! Dalnoki Jenő játékosként a meggá- tolhatatlan győzni akarás, mindent elsöprő lendület és keménység - ez volt ő a bal hátvéd poszton. Pedig élete első meccsét az első csapatban jobbhátvédként kezdte... (Dalnoki, Kispéter, Szabó) Ez a kor divatja szerint, egy Béke Kupa meccs volt és a szétszedett Fradi 2-1-re kikapott a Dózsától... Dalnoki a klub egyik markáns egyénisége viszont itt mutatkozott be a felnőttek között, még ifis- taként! Mint a tudósításokból kiderült, már akkor is kemény volt...-A sors úgy alakította a sorsomat, hogy az FTC kölyök- csapatában kezdtem, ott jártam végig az ifin keresztül a lépcsőket, majd 1950-ben a felnőtt csapat tagja lettem. Na, persze nehezen játszottam be magam. Emlékszem, A második korszak 1985-től kezdődött... Első mérkőzés: 1985. július 23. Morschbach: Lueten- gen-FTC 0-8 Utolsó mérkőzés: 1987. október 18. Üllői út: FTC-ZTE 1-3! A két bajnokságban elért két ötödik helyezés után Dalnoki edzői pályafutása az Üllői úton véget ért. Pedig ha nincs az a ZTE elleni hazai vereség, majdnem biztos, hogy Dalnoki eléri a 400-as edzői jubileumot... De azért 72
