Fradi futballmúzeum 21. Fradi futball-félévkönyv '95 (Budapest, 1996)
// Ok írták - mi olvassuk Finom, mint a brüsszeli csipke Az utóbbi idők legnagyobb magyar futballsikere a BEK-selejtezőn A brüsszeli újságos szerda reggel azt mondta nekem: „Figyelje meg, nyer a Ferencváros!” Utána Zsirai László, Lisztes Stuttgartban élő menedzsere jelentette ki hallatlan optimizmussal: „Tessék, ma elkapjuk őket!” Majd a meccs előtt - mint rendesen - hazaszóltam a szerkesztőségbe, hogy rendben van a telefonvonal, és kollégáim egyike azt kezdte fejtegetni: „A nyolcvanötödik percig 0-0-ra áll a mérkőzés, ekkor azonban Simon Kunticshoz passzol... és győz az FTC.” BEK-találkozót - ráadásul idegenbeli fellépést - megelőzően már nagyon régen tapasztaltam hasonló megnyilvánulásokat, ezért többször is körbetekintettem a klub elnökéről elnevezett Van den Stock stadionban: biztos, hogy ez azAnder- lecht sporttelepe? Egyúttal elhatároztam: amint visszaérkezem Budapestre, elmegyek egy fülorvoshoz, mert nincs kizárva, hogy rosszul hallok... De - egyáltalán nem bántam - továbbra sem akartak szűnni a szokatlan események, mert a mérkőzés kezdeti szakaszában többször is a kétszáz tagú ferencvárosi kórus éneke töltötte be az arénát, miközben a zöld-fehér játékosok nemcsak körültekintően védekeztek, hanem feltűnő precizitással, a labdát hosszasan maguknál tartva adogattak a pálya közepén. Sőt, ha Lisztes tökéletes indítása után Kopunovics nem pepecsel addig, amíg a sokáig kiszolgáltatottnak tetsző Crasson utoléri, akkor az FTC nagyon könnyen vezetést szerezhetett volna. 15
