Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 11-12. KK-tól a KEK-ig. Mozaikok két kupaküzdelem krónikájából (Budapest, 1993)
A Ferencváros kupagóljait ó'k szerezték... 1910-1944 30 gól Takács II József 24 gól:Turay József 22 gól:Kohut Vilmos 21 gól:Dr. Sárosi György 19 góLToldi Géza 12 gól:Schlosser Imre 11 gól:Táncos Mihály 9 góLLukács Ede, Onódi Béla, Szedlacsek Ferenc 8 gól Pataki Mihály 7 gól:Dán Vilmos, Schwarz Ernő 6 gól Pinta Károly, Füstös László 5 gókSárosi III Béla, Kelemen Richard, Sándor József 4 góLBukovi Márton, Jakab László, Sipos Vilmos 3 góLKovács János, Móré János, Gyetvai László, Kiszely István, Koródy Károly 2 gólPurmann Károly, Kiss Gyula, Weisz Ferenc, Ivanovszky Dezső, Stecovits László, Nikolsburger Rezső, Pesti György, Gyurcsó János 1 gólPázsó Mór, Lázár Gyula, Kemény Tibor, Bródy Sándor, Tóth Potya István, Göbl Antal, Obitz Gábor, Wágner Károly, Halász Géza, Héger Ferenc, Schreiber Károly, Hungler János, Palcsek Antal, Kevitzky Rudolf, Lakat Károly Magyar Népköztársasági Kupa A világháború után éveken át szünetelt a kupaküzdelem. Az MLSZ csak 1951-ben írta ki Magyar Népköztársasági Kupa néven. Az első hírek, sajtóvisszhangok a kupaküzdelem kezdetéről: „Az idén a magyar sport átszervezése folytán az OTSB kiírta labdarúgásban is a Magyar Népköztársasági Kupát, és ezzel elindította a kupaküzdelmek évről évre megismétlődő sorozatát. Az MNK ha nem is egyik évről a másikra, de minden bizonnyal igen rövid idő alatt elfoglalja majd azt a helyet labdarúgó életünkben, amelyet megérdemel. Ebben az évben tulajdonképpen már nyár óta folynak az MNK küzdelmei. A kiírás értelmében először a megyékben kezdődtek meg a mérkőzések. A megyékben lefolyt kupaküzdelmeket azonban egyenlőri rendszertelenség jellemezte. Ez azzal magyarázható, hogy a fiatal, alig néhány hónapja működő TS-ek még nem tudták teljes mértékben áttekinteni feladatkörüket. Pedig amilyen mértékben fejlődik, erősödik az MNK, amilyen mértékben foglal el egyre nagyobb helyet és jelentőséget labdarúgó életünkben, olyan mértékben érezheti majd jó hatását labdarúgó sportunk további fejlődésében. A Magyar Népköztársasági Kupa döntőjébe bekerülni, s azt megnyerni, sőt a küzdelmekben minél tovább állva maradni is dicsőséget jelent.” A Népsport MNK-t köszöntő cikkéből az is kiviláglik, hogy a kezdeti nehézségek igen sok problémát okoztak, s bizony a szervezetlenség még sokáig rányomta bélyegét a kupaküzdelmekre. Az első MNK-döntőt 1952 januártól halasztgatták, végül június első napjára kitűzték. Kupadöntő - mint előmérkőzés! Ilyen is ritkán fordul elő a labdarúgás történetében! Az MNK-val sajnos ez már első kiírásakor megtörtént. A Bp. Bástya-Dorogi Bányász kupadöntőt a teljesen elhanyagolt talajú Latorca utcai pályán a Bp. Kinizsi-Bp. Vasas Béke Kupa találkozó előmérkőzéseként rendezték. Az MNK-döntők első gólját a dorogiak rúgták! „A 8. percben Varga szépen kiugratja Pozsonyit, a jobbszélső a 16-os sarkáról laposan 40
